2008. október 29., szerda
Ősz és tél között
Na és a Halloween-kultusz. A boltokat már hetek óta uralják a sütőtökfigurás-boszorkányos-koponyás mütyürök és jelmezek. Valamelyik reggel a buszon egy fehérre festett arcú kislányt láttam, hirtelen azt hittem, nem mosta le magáról az anyukája arcpakolását vagy ilyesmi :-)
De a - halottakkal kapcsolatos - legmeglepőbb hírt a tegnapi Metro címoldalán olvastam: „Allt fler levande döda i Sverige” azaz „Egyre több az élőhalott Svédországban”. Hoppá, mi van?!?! A cikkből aztán kiderült, hogy egyre több embert adminisztrálnak – tévesen – halottnak, pl. elírnak egy számot (az elhunytak személyi számában). Konkrétan előfordult, hogy valaki elment az orvoshoz, aki kerek perec megtagadta az ellátását, mert az illető a nyilvántartás szerint...már halott! Ez igazán kellemetlen tud lenni...és nem is olyan vicces dolog, ha azért kell küzdenie valakinek, hogy igenis „élesszék fel” a bürokraták. Ajjaj...
A nap svéd szava: höstlov (őszi szünet, ami ezen a héten van a svéd iskolásoknak...)
2008. október 25., szombat
Füstölgés nélkül
Aki Svédországban mégis nikotinfüggő - és naná, hogy itt is vannak ilyenek! - , az inkább a snus-re (ejtsd : sznűsz) esküszik, amit a szájban kell tartani, egész pontosan a (létező vagy nemlétező) bajusz alatti helyen, az első fogak fölé felhelyezve. Nem rágják, csak a szájban tartják. Mivel az ínyen keresztül szívódik fel a nikotin, így a snus nem okoz tüdőrákot. Európában a svéd férfiak között a legalacsonyabb a tüdőrákosok aránya, ez kétségtelenül a snus-nek köszönhető. Arról viszont megoszlanak a tudományos vélemények, hogy egyéb kockázatot jelent-e a fogyasztása. Korábban rá volt írva a csomagolására, hogy rákot okozhat, de ezt nem tudták bizonyítani, így lecserélték egy "Rossz hatással lehet az egészségre" címkére.
Kétféle formátumban lehet kapni: filter nélkül, szabadon adagolható-morzsolható kiszerelésben (lössnus) és porciózott csomagocskákkal (portionssnus). A profibbak a lös-re esküsznek. Általában a szupermarketek pénztárai mellett, de mindenképpen hűtőben kell keresni, lapos kerek dobozban árulják. Ha valaki netán ki akarná próbálni…
Amikor Svédországban 2005-ben bevezették az éttermekben és egyéb nyilvános – beltéri – helyeken a dohányzási tilalmat, ekkor erősen megugrott a snus-t fogyasztók száma. Gyakorlottak már messziről látják, hogy valaki snus-özik (de én pl. nem szúrom ki, szóval elég diszkrét dolog tud lenni.) A magam részéről teljesen a snus pártján vagyok (bár nem vagyok fogyasztó). Ugyanis hatalmas előnye, hogy se szaga, se füstje. Ha az illető a saját egészségét akarja rongálni, megteheti úgy, hogy nem kényszeríti rá másra is a mellékhatásokat. "Passzív snus-özés" egyszerűen nem létezik :-)
Ugyan az Európai Unió Svédország belépésekor nem fogadta tárt karokkal a snus-t – konkrétan először betiltották -, de a svédek kiharcolták maguknak a snus-höz való jogot, de nem exportálhatják az EU-n belül. (Norvégiában engedélyezett még az árusítása, máshol nem.) Viszont az USA-ban is elterjedt, többmillióan fogyasztják. Az egy főre eső fogyasztás továbbra is Svédországban a legnagyobb, kb. egymillió svéd fogyaszt snus-t. Négyötödük férfi, ahogy tegnap reggel olvastam az újságban, ahol az egyik snus-gyártó cég vezetője azt is mondta, hogy "gazdasági válság idején az utolsó dolog, amiről az emberek lemondanak, a kávé, a csokoládé és a dohány".
A nap svéd szava: undersökning (kutatás)
2008. október 21., kedd
Két kultúra között
A nap svéd szava: kastrull (lábas / serpenyő)
2008. október 18., szombat
Állatok a városban
Aztán a galambok. Itt nincs olyan sok belőlük, mint pl. Budapesten és egy nagyobb, nyugodtabb fajta lakik errefelé. A sirályok azt hiszem, felülmúlják őket darabszámban is, de hangerőben mindenképpen. Meg ott vannak a vadlibák, amik a nagyobb parkokban és a tengerpart mellett nagy csapatokban élnek társadalmi életet, ők is elég zajosak tudnak lenni. Na és rendesen otthagyják a "névjegyüket" a gyepen. Ezeken a részeken nem ajánlott piknikezni/grillezni... Vadkacsák is vannak, persze. Plusz a fekete-fehér szarkák is mindig feltűnnek valahol és ellenőrzik a helyzetet.
A kisebb madarak közül is elég sokféle van. A kékcinkék és verebek a legbátrabbak, ők a kávézók környékén szívesen fogadnak ételadományokat is, de ha nem kapnak, kiszolgálják magukat az asztalon hagyott tányérokból. Ja, és a másik kedvencünk, a csókák! Ők is jó fejek, "kollégának" szoktam őket hívni ("ott egy kolléga"), de hogy miért, azt már én sem tudom ;) Viszont fordítva is igaz: embereket is szoktak csókának nevezni...
A nap svéd szava: smörgåsbord (=svédasztal!), amiből a "smörgås" szendvicset jelent, a "bord" pedig asztalt...viszont ha még tovább bontjuk, a "smör" az vaj, a "gås" pedig liba :-)
2008. október 13., hétfő
Esti hangulat
2008. október 10., péntek
A híd másik vége
A cég egyébként ugyanaz, csak a dán oldalon, Koppenhágában. Egy kis háttérinfó: Malmö és Koppenhága is az Öresund-régió (dánul: Øresund) része - ezt időnként csak "Sund" vagy "Sundet" néven emlegetik. A két várost a majdnem 8 km hosszú(!) Öresund-híd köti össze, amihez egy mesterséges sziget és az alatta futó 4 km-es alagút is csatlakozik. A tengerparti dán reptér közelsége miatt van az alagút és hogy nem ér el a híd a dán oldalig. Maga a híd kétszintes, a közúti és vasúti forgalom így van elkülönítve egymástól. Én az Ø-tåg-gal (=Öresundsvonat) járok át Koppenhágába, ami nappal 20 percenként, éjjel óránként jár. A régiós dolgot teljesen komolyan veszik, én pl. a malmöi pályaudvaron tudok olyan vonatjegyet venni, ami a dán főváros tetszés szerinti helyi tömegközlekedésére is érvényes, csak tudni kell a célzónát és addig kell jegyet venni. Elég komplikált zónarendszer van, elsőre nem is bírtam az ottani jegyek működését felfogni, egy kedves dán biztonsági őr(?) magyarázta el, aki a reptéri metrónál dolgozik és segít a szerencsétlen turistáknak, akik tanácstalanul állnak az automata szivárványszínű zónatérképe előtt :-)
A vonatozás után metrózás, majd buszozás jön. Az első napon - helyi infók és dán korona híján - taxival érkeztem, de persze jobban megéri kitanulni a tömegközlekedést. Egyébként az egyik helyi újságban pont most volt egy cikksorozat a Malmöből Koppenhágába ingázókról. Az ingázás pozitívumai, néhány megkérdezett szerint:
- több munkahely (Koppenhága egymilliós nagyváros) és karrierlehetőség
- magasabb dán fizetések
- kellemesebb munkahelyi légkör, kevésbé hierarchikus szervezeti felépítés
- a dánok jobb humorérzéke :-)
Hátrányok:
- utazási költségek
- időigényes ingázás
- magasabb telefon- és sms-költségek
- más adó- és nyugdíjrendszer
Ami a humorérzéket illeti, van egy vicces dán kolléga az irodában és mindig van valami, amin szinte az egész iroda jól mulat...persze dánul. Ami bár elméletileg eléggé hasonlít a svédre - de nem a kiejtésben. A svéd kollégáim szerint - ezt persze nem a koppenhágai irodában hallottam - a dánok a szavak felét lenyelik, ezért a dán gyerekek tanulnak meg a világon leglassabban beszélni :-) De a svédek még mindig sokkal jobban megértik a dánokat, mint én. Nekem egyelőre dán beszéd = kínai. Bár az újságok cikkeit úgy-ahogy megértem (itt is van Metro meg egyéb ingyenes lapok) és a táblákat, kiírásokat meg szinte mindegyiket, írásban sok a hasonlóság a svéddel.
Viszont a dán iroda szépen berendezett, világos...és extra minőségű az ebéd, amihez rengetegféle salátát és egyéb kiegészítőt is lehet választani. Csütörtök a sütinap, figyelmeztettek is a kollégák, hogy az első napom alapján ne számítsak minden nap sütire :-)
A nap dán(!) szava: køreplan (menetrend)
2008. október 8., szerda
Száguldás észak felé
2008. október 3., péntek
Váratlan utazás
Mivel a végcélom nem Stockholm, hanem a reptértől 115 km-re lévő, szintén vízparti Strängnäs volt (a fenti képen is ez a város látszik), így még egyórás taxiút is várt rám, aminek az ára - olyan 43.000 Ft-nak megfelelő svéd korona - minden előzetes becslésemet jócskán felülmúlta. Mivel a cég fizette, így nem kellett emiatt stresszelnem, bár pár pillanatra megfordult a fejemben, hogy nem kerültem-e egy taxishiéna karmai közé...de nem, ennek tényleg ez az ára. (Visszafelé, a másik reptérre "csak" 90 km-t kellett mennünk.) A felhők között átszűrődő napsütés, a tavak, hidak és tengeröblök látványa, na meg a fák őszi lombjainak piros-sárga színpompája élvezetessé tette a nem túl rövid oda-vissza autóutat. Bár Stockholm már a leszállás közben is gyönyörű volt.
Hazafelé, a Brommán - ami az Arlandához képest egy picike reptér - találtam egy kellemes várót, amit ötletesen úgy csináltak meg, hogy kényelmes fotelekből premier plan-ban lehet a felszálló repülőket nézni (kb. 5-10 percenként szállt fel egy gép). Az egésznapos megbeszélés után épp ennyi agymunkára volt szükségem ;)