2010. március 25., csütörtök

Napsütés, tavasz, ilyesmik

Ma már igazi kellemes, pulcsis (svédeknek még este 6 körül is: pólós) idő volt errefelé. Képek pár szóban a lomma-i tengerpartról, ma délutánról: napsütés, egy fekete németjuhász kutya ás a homokban, egy barna óriás uszkár rohangál a homokdűnéken, száraz algahalmok borítják a parti homokot (nem is kevés), ezeket régebben trágyázásra is használták, sőt a házak falába szigetelésként és a háztetőre is. Ami azért is érdekes, mert nagy mennyiségben kellemetlen szaga van, most ilyet nem érezni (talán mert ezek mert kiszáradtak?). Meglepő módon teljes szélcsend van.

Egy kisebb, fiatalokból álló csoport egyik tagja gitározik. Az úton látunk még pár fiút (láthatóan más kategóriába tartoznak), akik közül az egyik az autó hátsó lökhárítójára állva, a tetőbe kapaszkodva utazik pár métert. A szembejövő pasas kommentje: "Hiába, a mai fiataloknak kemény élete van..."

A különböző színű helyes sorházak bejáratánál az ilyenkor kötelező húsvéti díszítés pompázik: ágak, rajtuk színesre festett madártollak. A télen-nyáron a házfalnak támasztott két gördeszka közül (kerítés nincs!) az egyiket éppen használja a tulajdonosa, egy kb. tízévesforma kislány.

Jut eszembe, ha már tavasz, akkor egy kis összehasonlítás következik:

Ma (március 25-én) a Nap
  • Malmöben 5:58-kor kelt föl és 18:31-kor ment le

  • Budapesten 5:37-kor kelt föl és 18:02-kor ment le

Április 25-én (óraállítás után) a Nap

  • Malmöben 5:40-kor kel föl és 20:33-kor megy le

  • Budapesten 5:37-kor kel föl és 19:46-kor megy le


Május 25-én a Nap

  • Malmöben 4:42-kor kel föl és 21:29-kor megy le

  • Budapesten 4:56-kor kel föl és 20:25-kor megy le

A nap svéd szava: tång (ejtsd: tóng; az említett algák neve)

2010. március 19., péntek

Világhódító svéd faló

Dalarna megyéből, pontosabban Nusnäs-ből származik Svédország egyik fontos jelképe, a dalahäst (szó szerint: dala-ló). Hagyományosan pirosra festik és kék-fehér stilizált mintával díszítik. Már az 1600-as években is készültek dalahäst-ek, akkoriban inkább csak fabútorok anyagmaradékából.

A Grannas Anders Olsson nevű, első "hivatalos" dalahäst-gyártó céget 1922-ben alapították, ekkor a cégalapító Anders 26 éves volt. Nyolc testvére közül két öccse, Nils és Jannes 9 ill. 7 éves volt, ők iskola után segítettek a bátyónak lovakat faragni. 1928-ban megalapították a Nils Olsson Hemslöjd-öt, a második családi vállalatot. Néhány fotó a gyártásról megtekinthető itt és itt.

Az 1939-es New York-i világkiállításon - épp a nagy gazdasági világválság és a II. világháború közötti kis időben - egy 3 méter magas, 1 tonnás dala-ló képviselte Svédországot, innentől kezdve számít az ország szimbólumának. Ugyanott kb. 1000 kg-nyi kisebb lovat adtak el az ajándékboltokban.

A világ legnagyobb dalahäst-je Avesta mellett található és 13 méter magas. 1989-ben leplezték le. Kisebb társaiból rengeteget adnak el Svédország-szerte, ez a legkeresettebb szuvenír az országba látogatók körében. Csak Nusnäs-ben évente 24 millió svéd korona (több, mint 650 millió Ft) értékben kelnek el festett falovak, amelyek között van ülő és futó is, vagy saját szöveggel feliratozott, illetve babakék és -rózsaszín is. A legkisebb dala-lovat Tomas Holst készítette, ez a parányi darab mindössze 3,7 mm magas és 3 mm hosszú :-)

Persze ha már ló, akkor legyen kövér: létezik pl. dala-jávorszarvas, dala-malac és dala-kakas is...

A nap svéd szava: hemslöjd ( (népi) iparművészet)

2010. március 15., hétfő

A szükséges plusz :-)

Tavaszi fáradtság, vizsgahegyek és a még mindig röpködő mínuszok ide vagy oda, azért jócskán vannak pozitív élmények is, pl.:

  • a napokban kaptam sms-t a Telenor-tól (az itteni Pannon és Vodafon egy cégben, mindkét céget ők tulajdonolják), miszerint fontos ügyfél vagyok, ezért ők most 50 koronát töltenek a kártyámra. Pedig én - a "fontos ügyfél" - havonta épp csak a minimumösszeget szoktam rátölteni a telefonomra :-)

  • a múlt héten teszteltem egy hatalmas és remek török zöldséges-szupermarketet (Özen All-Frukt), ahol isteni török szezámos karikát (kb. mint a bajor ropogós perec), helyi sütésű arab falafelkenyeret és (horvát!) szilvás gombócot vettem - úgyhogy megvolt a hétvégi magyarosch ebéd is...

  • ma bejött nyelvtanórára a helyes orosz osztálytársnőnk, aki alig 3 hete szült, de ennek ellenére becsülettel végigülte az egész 2 órát. Érdekes volt végre hatalmas pocak nélkül látni - a tanárnő viccelődött is, miszerint a kislánya talán máris önellátó és hagyja a mamát tanulni ;)

  • ma tanítás - de főleg: túlélt vizsga! - után napfürdőztünk-csevegtünk egyet a Dockan stégjén (mivel természetesen a március 15-e itt nem munkaszüneti nap)...no nem volt hőség, de azért picit már lehetett érezni a nap erejét. Ezt itthon is élvezni szoktuk, a macskával együtt az erkélyünkön, ami szerencsére üvegezett (az erkély, nem a macska), így máris élvezhető a nyár melege...bár ez nyáron majd hirtelen átmegy a pokol tüzébe

  • végre kivirított az orchideánk a konyhaablakban...további rügyek és bimbók folyamatban! Plusz a soklevelű szobanövényünk, amit pont másfél éve, az ideköltözésemkor hoztunk ki egy kis termosz belsejében(!) már akkora, hogy nehéz elhinni, hogy akkorka volt anno

A nap szava: tentamen (vizsga, röviden: tenta)

2010. március 14., vasárnap

Csobbanás a vízben

Nos, itt a csodás tavaszi napsütés és vele együtt az igazi fürdőszezon!! Nem csalás, nem ámítás: a mellékelt kép ma délután készült Malmö strandján (Västra Hamnen). Ugyan a levegő hőmérséklete +2 fok volt, a víz állítólag csupán 0 fok(!) körüli. (A fotót egy kissé meglepődött - és valószínűleg melegen felöltözött - járókelő küldte be a Sydsvenskan szerkesztőségébe...)

Mit is mondhatnék? Lehet utánuk csinálni :-) Akik esetleg picit fázósabbak, azoknak talán mégis inkább a forró - társas és persze skandináv módra: meztelen - szaunával kombinált tengeri fürdőt javaslom (pl.: Ribersborgs Kallbadhus, Malmö).

Ami engem illet, azért még egyelőre nem készülök ilyesmire. Nem vagyok egy vérbeli svéd ugyanis...

A nap svéd szava: dopp (megmártózás)

2010. március 13., szombat

Mindenféle infók az országról

A főiskolai könyvtárban találtam egy egész jó kis könyvet, ami a Svédországban élő külföldieknek íródott ismeretterjesztési céllal, angolul (Sweden in English). Íme néhány érdekes földrajzi adat belőle - azaz tudtad-e, hogy
  • ...a svéd erdők kb. akkora területet borítanak, mint Anglia, Skócia és Wales területe együttesen?

  • ...Svédországnak kb. 7600 km hosszú tengerpartja van?

  • ...a lakosság 80%-a az ország déli felén él?

  • ...a hegyei ellenére Svédország az egyik leglaposabb ország? Európában csak Hollandia, Anglia és Dánia előzi meg ebben

  • ...az ország területének 1/7-e az északi sarkkörön túl terül el?

  • ...a Mälaren tavon kb. 1100 sziget található?

  • ...a stockholmi szigetvilág a világon a legnagyobbak között van?

  • ...Svédországnak csak Norvégiával és Finnországgal van közös határa (Dániától az Öresund-szoros - vagyis a tenger - választja el)

  • ...Svédország az 5. legnagyobb területű európai ország - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Spanyolország után - 449.964 négyzetkilométerrel

Én is kerestem még néhány egyéb érdekességet:

  • az ország neve (Sverige) "svéd királyság"-ot jelent

  • a "három korona" az ország heraldikai jelképe (kb. 1330 óta használják), de ugyancsak "Tre Kronor" a férfi hokicsapat neve is

  • az összes orosz cár viking származású volt

  • 1965-ig baloldali közlekedés volt érvényben a közutakon (összehasonlításképpen: Magyarország a 30-as évek végén váltott irányt)

  • a világ legadakozóbb országa, ami a fejlődő országokat illeti: ez az egyetlen ország ahol az adományok összege meghaladja a GDP 1%-át

  • a világon a legmagasabb áfakulcs (25%) Svédországban, Dániában és Magyarországon(!) van

  • az európai országok között Svédországban jegyzik be évente a legtöbb találmányt: 271 szabadalom esik egymillió lakosra

  • ugyancsak itt van az egy főre eső legtöbb atomerőmű: 10 atomreaktor/9 millió lakos

  • a 25-64 év közötti nők 40%-a és az ugyanilyen korú férfiak 32%-a vesz részt valamilyen oktatásban/tréningen (míg az EU-s átlag: nők - 10%, férfiak - 9%.)


A nap svéd szava: uppfinning (találmány)

2010. március 11., csütörtök

Királyok, franciák és vadlibák

Nem, nem tűntem el, csak éppen beköszöntöttek a vizsgákkal teli hetek...mondjuk úgy, hogy az igazi tavasz helyett, ami még várat magára, hűvös-borús időnk van mostanában. Ma reggel pl. ónos esőnk volt, veszélyessé téve a közlekedést. De azért alakul ez a tavasz is: a vadlibák pl. hatalmas V-alakú rajokban, gágogva érkeznek a melegebb vidékekről és lassan megint beveszik a várost. Meg persze potyogtatnak szorgosan, hmmm.

Naszóval az utóbbi napjaim leginkább tanulással, dolgozatírással és előadással teltek (ahol a változatosság kedvéért nekem kellett előadnom - nem először, de nem is utoljára). A hét talán legnagyobb mumusa a tegnap délutáni svéd történelemdolgozat volt. A Gusztáv Adolfok és Károly Jánosok között aztán sikerült néminemű összekavarást végeznem. De azért bízom benne, hogy egy "megfelelt"-re (G, azaz godkänt) azért csak elég lesz a tudásom. Ennél jobbra (VG, väl godkänt) csak áhítozni tudok. De ha csak egy IG (icke godkänt) lesz a vége (...ajjaj), akkor van még egy esélyem, szerencsére.

Viszont mindenféleképpen hasznos volt kicsit jobban elmélyülnöm a svéd történelemben, hiszen Magyarországon nem sokat tanultunk róla és most már kicsit tisztul a kép (csak ne kelljen a királyokat felsorolnom, mert nagyon sokan voltak). Viszont az álmomból felébresztve is vágom, hogy a Kalmári Unió 1389-1520 között létezett és az - általunk még anno is tanult - északnémet Hanza-szövetség befolyásának ellensúlyozására hozta létre Svédország, Dánia és Norvégia. Kedvenc dolgozatkérdésem volt még: "Honnan jöttek a vikingek?" (Hát izé...innen a környékről, nem?)

És amiért irigyek lehetünk a svédekre: 1814 óta nem volt háború az ország területén. (Persze az első és a második világháborúban inkább csak papíron voltak semlegesek, de mégis.) Az is érdekes, hogy a jelenlegi uralkodócsalád - amelynek a koronás tagjai 1810 óta vannak trónon - francia származású, ugyanis Napóleon egyik marsallját - Jean Baptiste Bernadotte-ot - nevezték ki anno trónörökösnek.

Egyébként - még az 1700-as évek örökségeként - a svédben nagyon sok francia szó van: nem ingång-ot írnak a legtöbb helyen, hanem entré-t (míg a kijárat megmaradt a svéd verzióban: "utgång"), az ember a salong-ba vagy a balkong-ra megy, kastrull-t tesz a tűzhelyre (lábas), megpödri a mustasch-át (bajusz) és elmegy a színházba, hogy megnézzen egy pjäs-t (színdarab). Persze a kiejtés is franciás, így ez időnként fejtörést okoz nekem (franciául meg egyelőre nem akarok tanulni).

A nap svéd szava: handelsförbund (kereskedelmi szövetség)

2010. március 7., vasárnap

Még mindig Lomb Kató...és a svéd

Egy interjút is találtam Lomb Katóval, érdemes elolvasni...egy idevágó részletet idézek is belőle:
"A nyelvtan… A nyelvkönyvek sajnos borzasztó érdektelenek: engem még soha nem tudott érdekelni, hogy Mr Smith ül az asztalnál, és újságot olvas, és Mrs Smith meg (…), egyikhez sincsen semmi közöm, egyik fülemen / szememen be, a másikon ki, szóval soha nem tudtam összemelegedni a tankönyvekkel.

Elmondanám, hogy én hogyan kezdek a nyelvtanuláshoz – az szemléletesebb lesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat tárom föl –, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belőle érteni; emlékszem, hogy például mikor a svédbe belefogtam – ami egyébként nincs a tizenhat nyelvem között, úgyhogy csak példának mondom el –, akkor elolvastam egy könyvet, amiből csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy a fiú szereti-e a lányt vagy a lány szereti-e a fiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elővettem a második svéd regényt – hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet –, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó (…).

De az én módszerem azért vált be jobban a lányoknál, mint a fiúknál, mert a fiúk – hogy úgy mondjam – kevésbé tudnak felületesek lenni; pedig ehhez bizony felületesnek kell lenni, hogy ne akadjon föl az ember, hogy mi lehet ez az ige. Nem tudom, na bumm, nem nézem meg a szótárban; megmondom őszintén: a szótárban minden szót kikeresni olyan halálosan unalmas, hogy az ember hamar belefárad, odacsapja, és azt mondja: látni se akarom."

Még egy idézet, ami rímel a fentiekre - de ez már egy hozzám írt e-mailből. Nagyon tetszik a nyitottság és sokoldalúság, amivel a (svéd) nyelvtanuláshoz viszonyulnak:

"Nyelvet tanulunk, elsősorban autodidakta módon, bár nem így kezdtük. Férjemnek volt egy stockholmi tanára, akivel skype-on tartotta a kapcsolatot, vele tanulta meg az alapokat, utána kreatív módszerrel folytatta, folytatja, miközben a volt tanára szintén stockholmi unokaöccsével szoktak telefonon beszélni, illetve svédül leveleznek, és ha marad még ideje, szövegeket, könyvrészleteket, híreket fordít. Férjem áprilisban nyelvvizsgázik."

A tanulság? Például az, hogy akkor se adjuk fel, ha a közelben nincs éppen svéd-, norvég-, dán- vagy izlandi nyelvtanfolyam, inkább ragadjunk meg minden lehetőséget az okulásra. Kedvenc módszereim még: a svédül megnézett DVD-film (lehetőleg ugyancsak svéd felirattal, később felirat nélkül) vagy a svéd nyelvű zenei CD szövegének a felkutatása az interneten (dalszöveg = lyrics) és a szöveg értelmezése, memorizálása. Vagy a könnyen olvasható verziójú hírek (pl. 8 Sidor), -weboldalak, -könyvek böngészése (a svéd könyvtárakban külön részlege van az ilyen könyveknek). Majd jöhetnek a svéd napilapok (amik a neten is fent vannak, pl. Dagens Nyheter, Sydsvenskan, Metro...), webtévék (pl. SVT Play), egyéb weboldalak és blogok...vagyis minden, mi szem-szájnak ingere :-)

A nap svéd szava: lättläst (könnyen olvasható, azaz egyszerűsített szövegű szöveg - gyakran a hivatalos információk, weboldalak is elérhetőek lättläst formában)

2010. március 6., szombat

Az örök nyelvtanuló

Lomb Kató (1909-2003): tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike.

Eredetileg fizikából és kémiából doktorált, de érdeklődése hamar a nyelvek felé fordult. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt (négyen felkészülés nélkül is), illetve hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat. A publicisztikai szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni.

Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán.

E nyelveket javarészt önerejéből, autodidaktaként tanulta meg. Önmagát legszívesebben „lingvistának” nevezte (szembeállítva a „nyelvész” kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból, érdeklődésének kielégítése végett sajátít el több nyelvet.

Hosszú életét – saját bevallása szerint – nem is a nyelvtudás, hanem a nyelvtanulás világította be. Ennek örömét több kiadást megért műveiben, interjúkban, beszélgetéseken próbálta átadni újabb és újabb generációknak. Tolmácsként mind az öt kontinenst bejárta, a világ negyven országában megfordult, s utazásai során szerzett élményeiről, átélt kalandjairól külön könyvében számolt be (Egy tolmács a világ körül).

Nyelvtanulási elvei, módszerei a mai nyelvtanulóknak is hasznára válhatnak, pl. a svéd tanulásánál is:
  • Nem hitt az úgynevezett nyelvtehetségben. A nyelvi készséget egy tört alakjában szerette kifejezni, melynek számlálójában a motiváció áll (ami által még a legszorosabb munka mellett is elcsíphetünk naponta legalább egy tízpercet), nevezőjében pedig a gátlás (a megszólalástól, az ügyetlenségtől, a kinevetéstől való félelem). Meggyőződése szerint minél erősebb bennünk a motiváció, és minél inkább félre tudjunk tenni a gátlást, annál hamarabb tudjuk birtokba venni a nyelvet.

  • Ahogy fogalmazott, a nyelvek világában három „autó”-val közlekedik, nevük: autolexia, autográfia és autológia. (E görög eredetű szavak elemei közül az auto- az önmagát jelenti, a -lexia, -gráfia és -lógia pedig az olvasást, írást és beszédet.)
    --- Az autolexia az önmagamnak való olvasást jelenti: a könyv, amit egyedül fedezek fel, ami mindig újat és újat nyújt, amit bárhová magammal vihetek, ami nem unja el a kérdezősködést.
    --- Az autográfia az önmagamnak való írást jelenti, amikor a gondolataimról, élményeimről, mindennapjaimról megpróbálok épp azon a nyelven írni, amit tanulok; nem baj, ha butaság, nem baj, ha hibás, nem baj, ha egy-egy szó kimarad.
    --- Az autológia az önmagammal való beszélgetést jelenti, amikor a gondolataimat, vagy amit épp az utcán látok, megpróbálom jártomban-keltemben a tanult nyelven kifejezni, eldiskurálok magamban.

  • Maga is unta a nyelvkönyvek mondvacsinált dialógusait, ezért kedvenc módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára vadidegen nyelven, amelynek témája őt magát is érdekelte (legyen az detektívtörténet, szerelmes regény, vagy akár műszaki leírás is megfelel), és abból fejtette meg, silabizálta ki a nyelv alapjait: a nyelvtan lényegét és a legfontosabb szavakat.

    Nem hagyta, hogy a ritka, bonyolult kifejezések elakasszák: ezeket átugrotta, mondván: ami fontos, az előbb-utóbb úgyis felmerül újból, ha kell, megmagyarázza magát. („Sokkal nagyobb baj, ha elízetlenedik kezünkben a sok megszakítástól a könyv, mint ha nem tudjuk meg, hogy kökény- vagy galagonyabokor mögül figyeli-e a detektívfelügyelő a gyilkost”) Így szótárra sincs igazán szükségünk: csak elveszi a kedvünket a szöveg olvasásának, felfedezésének örömétől. Amire magunk jövünk rá, azt úgyis sokkal inkább megjegyezzük.

    E célra mindig saját könyvet használt, mivel olvasás közben kiírta magának a lap szélére, amit magától megértett a szövegből. – Így az ember nem kerülheti el, hogy előbb-utóbb felszedjen valamit a nyelvből – mivel nem hagyja nyugodni, hogy ki a gyilkos, vagy hogy végül igent mond-e a lány.

  • Másik kulcsszava a kontextus, szövegkörnyezet volt : egyrészt a szöveg megértésében (legyen az könyv vagy hallott szöveg) a kontextus a mérvadó, sokszor ez segít ki minket, ha nem értünk valamit; másrészt pedig a szavakat soha nem önmagukban, elszigetelten tanulta, hanem vagy az olvasott szöveg(összefüggés) alapján maradt meg a fejében (ami talán a lehetséges legjobb tanulási mód), vagy pedig szókapcsolatba ágyazva jegyezte meg (például erős szél, éles szél): így ha az egyiket elfelejtjük, akkor a másik, gyakran vele együtt használt szó „előrántja” a másikat (ezt a hatást angol szóval „trigger”-nek nevezik). A jelzős kifejezésekből sok esetben még a főnév neme is a fejünkben marad.

    A sablonok, „kaptafák” elsajátítását Lomb Kató másutt is javasolta: ezek egyszerű, lecsupaszított példamondatok egy-egy szerkezetre vagy nyelvi fordulatra, a beszédbe panelszerűen beilleszthető elemek (rendszerint egyes szám első személyben), ezeket előkapva könnyebben felépíthetünk akár bonyolultabb kifejezéseket is.

  • Nem hagyta, hogy a hibák, kudarcok vagy a tökéletesség szüntelen igénye eltántorítsa kitűzött céljától, hanem mindig a nyelvtanulás élvezetes, örömteli részébe kapaszkodott – talán ebben rejlett eredménye –, ezernyi módon vette újra és újra ostrom alá a nyelv várát. Mondása az önmagukban kevésbé bízóknak is hasznára lehet: „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!”

(Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: språk (nyelv)

2010. március 3., szerda

Napsütötte Malmö

Még 2-3 napja is nehezen tudtam elképzelni, hogy itt tavasz lesz a közeljövőben. Aztán tegnap délután minden értesítés nélkül egyszer csak kisütött a Nap. Teljesen meglepő volt annyi szürkeség és fehérség után. Ma pedig tovább folytatódott a dolog, sőt: már ereje is volt a napsugaraknak.

Annyira feldobott a dolog, hogy a délután nagy részét - az előzetesen eltervezettekkel szemben - kint töltöttem. Éppen csak bekukkantottam a malmöi főiskola nyílt napjára (nagy volt az érdeklődés, így igyekeztem kiszabadulni a tömegből), aztán elsétáltam az innen párszáz méterre lévő Dockan-hoz. Ez a Västra Hamnen-hez hasonló modern, tengerparti lakónegyed, csak éppen egy jachtkikötővel körbevéve. Egy szélcsendes stégen ejtőztem egyet a napon miközben a madarakat figyeltem: egy kárókatona egy nagy halat tuszkolt le a torkán, két hattyú meg békésen aludt a hajók közötti jégtáblákon (amiknek már úgy tűnik, meg vannak számlálva a napjaik). Közben hangos gágogással egy vadlúdcsapat is elhúzott felettünk. Szerintem ők is most jöttek meg, a napokban már egyre több vadlibát látok a városban (télen csak a vadkacsák képviseltették magukat).

Végül a közeli kávézóban kötöttem ki, ahol szintén volt lehetőségem egy kis kültéri ücsörgésre. A hangulat itt már hamisítatlanul tavaszi volt, kutyákkal és kisgyerekekkel. Kissé hunyorogva átfutottam a napi sajtót (Sydsvenskan), persze a magammal vitt kötelező olvasmányomat ezúttal is megóvtam a túlzott napsütéstől ;)

Majd amikor már a kávét is megittam és az újságon is túlvoltam, a közeli ICA Maxi hipermarket felé szaporáztam a lépteimet...

A nap svéd szava: vårkänslor (kb.: tavaszi érzések, tipikusan minden újságban olvasható mostanában)

2010. március 2., kedd

A tanulás ára

Elöljáróban egy technikai jellegű megjegyzés: valamiért nem vettem észre Delisa kommentjét (ami már majdnem 3 napos volt) az előző, kutyás témában, így az - emiatt - nem került időben közlésre - sorry! De most pótoltam a dolgot és válaszoltam is rá, ugyancsak a kommentek között...

Tartozom még a tandíj-sztorival. A svéd felsőoktatás eddig minden diáknak ingyenes volt, de ennek a 2011-es év őszi félévével kezdődően vége szakad, ugyanis a nemrég elfogadott döntés szerint az EU-n (plusz Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívüli országokból érkező hallgatóknak fizetniük kell majd. Az EU-s országokat nem diszkriminálhatja Svédország, szerencsénkre. Hogy a többieknek mennyit kell majd fizetniük, annak az eldöntését az főiskolákra és egyetemekre bízzák, de előreláthatóan évi 70.000-80.000 korona körül lesz (ez kb. 1,9-2,2 millió Ft-nak megfelelő összeg), ugyanis ennek fedeznie kell a képzés költségeit. Nyilvánvalóan ennyit nagyon kevés diák tud majd kifizetni, de emiatt azért nem ürülnek majd ki az iskolák (ahol jelenleg nagyon sok külföldi diák tanul), hiszen az EU-tagok országaiból érkezők továbbra is ugyanazokat az előnyöket fogják élvezni, mint a svédek.

Egyidejűleg kétféle ösztöndíj-rendszert is bevezetnek majd, hogy pl. a kiemelkedő képességű diákok továbbra is ingyen tanulhassanak.

Nem titok, hogy sokan főleg azért tanultak Svédországban, mert nem kellett a felsőoktatásért fizetni (bár természetesen azért így is jelentős összeget tesz ki a lakás és az egyéb költségek). Több fórumon is végigrágtam magamat a döntés után és nagyon sok külföldi diák csalódott a változásokat hallva. Természetesen az is a döntés hátterében van, hogy Svédország nem akarja saját pénzből képezni pl. a kínai, amerikai, stb. - azaz EU-konkurrens - országok szakembereit.

Sok diák sérelmezi, hogy a Svédországban végzettek a diákvízum lejártával azonnal kénytelenek elhagyni az országot, akkor is, ha a tudásukat Svédországban kamatoztatnák, ha tehetnék. Volt már szó róla, hogy külföldiként amúgy sem könnyű munkát kapni errefelé és hát alapvetően egy kis országról beszélünk, ahol csak 9 millióan laknak. Pl. Kanadában bevált gyakorlat, hogy az ott végzettek munkavállalói vízumot kapnak, itt ilyenről szó sincs.

Ami engem illet, egyrészt megértem a döntést, mert nehezebb időket élünk és az is csoda, hogy az ingyenesség eddig fennmaradt. Ugyanakkor szurkolok, hogy azok, akiket ismerek és érintettek, a lehető legjobban jöjjenek ki ebből a helyzetből (pl. a brazil és kínai barátnőm).

Akit pedig a svéd rendszerű oktatás részletesebben is érdekel, Delisa blogjában egy nagyon jó összefoglalót olvashat.

A nap svéd szava: årsavgift (éves díj)