2013. november 26., kedd

A költözés

Még pár hónapja sem sejtettem, hogy ilyesmire adjuk a fejünket, de az van, hogy költözünk. Pillanatnyilag megvan még a malmöi lakásunk is, de már alá van írva az adásvételi szerződés, legkésőbb a jövő év legelején teljesen átköltözünk. Ugyanis vettünk egy házat vidéken, Malmötől 50 km-re, egy pici, természetközeli faluban, ahol max. 10-12 ház van. És ha nem zárjuk be a kaput, simán betévednek az őzek, akik éjszaka az úton sétálgatnak. Nappal meg a kert végében is megjelennek (láttunk ilyet a saját szemünkkel). Plusz hatalmas sasok köröznek a környéken. Na meg több házhoz tartozik jókora, kültéri lókarám + lovak, esetenként pónik. Előfordul, hogy lovasok mennek el a ház előtt, az aszfaltozott úton. Az autóforgalom pedig elég gyér.

Persze innentől kezdve az ingázás az új életforma, nekem továbbra is Malmöbe. A tömegközlekedés addig szuper, hogy a legközelebbi állomásig félóránként jár a lila vonat, amivel 33 perc alatt a malmöi belvárosban vagyunk (időnként 160 km/h-val hasítva). Szeretem ezt az új típusú vonatot, kulturált, kellemes, csendes...ja igen, van benne kifejezetten csendes fülke is, ahol nem szabad beszélgetni, telefonálni - ez jól tud jönni néha. A vasútállomástól viszont nincs busz felénk, így autó használata erősen ajánlott (9 km a távolság). Ill. van egy "csigabusz" ami jó lassan, de közelebb visz a házhoz (2,7 km-re), de az meg elég ritkán jár.

Viszont az ingázás olyan szempontból jó dolog, hogy az ember mindkét hely előnyeit élvezheti: van a városban is és lazíthat a falusi nyugalomban. Legalábbis ez a terv :-) Egyébként a ház nagyon jó állapotban van, fel van újítva, a múlt heti hivatalos inspekción is megdicsérték (ezt a biztosítótársaság rendelte, nekünk ingyenes volt, elég sok mindent megnéztek).

Bár a ház az 1930-as években épült, ezt én meg nem mondanám és a felújítások után van olyan modern, mint bármelyik ház. Például kétféle fűtési rendszer is van benne, egy fatüzelésű kazán (jelenleg ezt használjuk) és egy levegőkazán, ami errefelé igencsak elterjedt. Vicces, hogy mivel egy lengyel pártól vettük a házat, a fatüzelésű kazán is lengyel gyártmány, aminek a nyelvét az elektronikus kezelőfelületén át tudtuk állítani magyarra (svéd nyelv nincs is benne).

Itt Malmöben már vártam, mikor lehet végre az ételhulladékot is gyűjteni (Kirsebergben csak jövőre vezetik be, míg a legtöbb helyen már működik), amiből biogázt csinálnak - itt nemcsak ténylegesen ételre (pl. sajt, hús, tészta, rizs, mindenféle készétel) kell gondolni, hanem pl. tojáshéjra, almacsutkára, banánhéjra, egyéb héjra, csontra/halszálkára, teafilterre. Viszont a házunknál már jóideje működik a rendszer, így csak használnunk kell. Az ételhulladék gyűjtéséhez kapunk barna papírzacskót (és műanyag tartót is, hogy szellőzzön a töltés alatt lévő zacskó, azaz ne ázzon szét) és van külön rekesz a kukában ennek is. Nekünk két nagy kukánk van, mindkettőben 4-4 rekesszel (műanyag, papír, üveg, fém, sima szemét és az ételmaradék).

Ezzel kapcsolatos infó, hogy a világon a legtöbb biogázzal működő járművet Svédországban találjuk, ebből a többség a tömegközlekedésben van (buszok) ill. különböző állami hatóságok, szervezetek járművei is biogázzal mennek. Természetesen a malmöi IKEA éttermének ételmaradékaiból is biogáz lesz, ezt az áruház pár évvel ezelőtti újranyitásakor (amikor új helyre költöztek) hangsúlyozták is.

Most még ugyan átmeneti állapotok vannak nálunk, amikor már sok dolog átköltözött, de még több dolognak ismeretlen a pozíciója (vagy éppen szimplán amott van, amikor gyorsan kellene), vagy a két lakás között pont mi nem találkozunk össze - de ennél már csak jobb lesz.


A nap svéd szava: matavfall (ételhulladék)

2013. november 14., csütörtök

Multikulti kultúrsok(k)

Új blog került fel a kedvencek közé (ami a jobb oldalon található). Először a Szülőnek lenni Svédországban c. bejegyzést olvastam a MultiKulti Kultúrsok(k)-ból, amit egy ismerősöm megosztott a Facebook-on. Aztán gondoltam, elolvasom, mi is van még benne.

Nagyon-nagyon jó érzés fogott el Katalin megértő, nyitott sorait olvasva, aki olyan fontos dolgokról ír, amelyeket rohanó mindennapjainkban talán végig sem gondolunk. Az előítéletekről, a másságról, a különböző kultúrákról...és hogy sok mindent lehetne másképp is. Nem is tudom jól megfogalmazni, mi az, ami megkapott - úgyhogy inkább idéznék tőle néhány gondolatot, remélve, hogy kedvet csinálok az - októberben indult és félévesre tervezett - bloghoz, amely egy kulturális munkához kötődik, Uppsala-ban, Svédországban:

"...a sok elméleti okosság, amit multikulturalizmusról, konfliktusokról, mediálásról, interkulturális kommunikációról, egyebekről tudok mondani, akkor lesznek hitelesek, akkor válnak kézzelfogható tudássá és gyakorolható hivatássá a tanítványaim számára, ha a valóságban is látom, kipróbálom, megtapasztalom, milyen a kulturális mindenki földjén élni.

Nos, hát itt duplán vagyok idegen, vagy inkább triplán. A gyakorlatban, sztereotípiák között. Olyan helyzeteket élek meg, amit a könyvekből nem lehet megtanulni, megismerni. Például a fiatal kurdok és szíriaiak konfliktusát, a gottsundai és stenhageni gangek verekedését. És, remélem, azt is, hogy sikerül a kurd és szíriai kulturális szervezetek vezetőivel kidolgozni valamilyen stratégiát (az egyik kis csírázó növénykém a sivatagban)."


- - -

"Az egyénekre ráragasztott címke eltakarja magát az egyént individuális jellemzőivel együtt. És gyakran a sztereotípiák többet mondanak el rólunk, mint azokról a társadalmi, etnikai, kulturális (stb.) csoportokról, amelyek tagjaira használjuk ezeket a sztereotípiákat.

A negatív érzelmi töltet ráadásul gyakran félelemből táplálkozik. A példa egy fiatal magyar fiútól származik, aki Dániában szembesült azzal az elmúlt évben, hogy amikor kiderült, hogy magyar, egyből „szerbnek”, „cigánynak”, „tolvajnak” tartották a vele egyidős fiatalok. Sok 20 év körüli dán szerint tehát minden magyar szerb és cigány, aki ráadásul tolvaj is. Talán nem nehéz felfedezni a történetben a félelmet. És persze, mást is: az ismeret, a megismerés, a mások iránti nyitottság maximális hiányát."


- - -

"A legutolsó – és ebben az esetben a legfontosabb – téves hiedelem az, hogy az arabok civilizálatlan barbárok. Nyilván vannak ilyenek is, mint ahogy minden országban előfordulhatnak civilizálatlan barbár emberek, azt állítani azonban, hogy a civilizálatlanság az arabok jellemzője, nos, ez maga barbárság. Arról árulkodik, hogy ennek a sztereotípiának a használója egyáltalán nem ismeri Európa kultúrtörténetét, ráadásul fals etnocentrizmussal él."

- - -

"Svédország oktatási rendszere lenyűgöző. Olyan, amire nekünk is szükségünk van, volna. Aktív állampolgárság, demokrácia, felelősségvállalás, Life long learning: ez mind olyan formát ölt, amit én szeretnék otthon is látni.

Kreativitás és kreatív ipar, a tanulás mint egészségmegőrző rendszer, csodás nyugdíjasok, akik egyszerre 2-3 nyelvet tanulnak, mert tanulhatnak. Iskola, ahová szeret a gyerek járni, mert érdekes, mert izgalmas, mert nagyon sok mindent lehet, és mert ő áll a középpontban, a társaival együtt, akik azt tanulják, hogyan kell egymást elfogadni és tisztelni. Az esélyek biztosítása, a lehetőség, hogy az legyél, ami szeretnél lenni, amiért megküzdesz, még akkor is, ha szüleid bevándorlók vagy esetleg finn romák.

Álmaim iskolarendszere. Hát most nyitott szemmel álmodhatok néhány hónapig."


- - -

"A svédek és finnek is szolgálnak meglepetésekkel. Nem túl sokkal, de néhánnyal igen. Ezt azonban egy másik bejegyzésben írom le részletesen.

Ízelítőül:

Engem némileg sokkol, amikor 10 fokban rövidnadrágban és pólóban jön velem szembe valaki. Vagy zokni nélkül papucsban.
Vagy ha minden nap felporszívózzák az avart.
Vagy az, ha szombat hajnalban arra ébredek, hogy óbégatnak a fiúk, és bútorokat dobálnak ki az ablakon.
Vagy az almafa, aminek nem szedik le a gyümölcsét.
Vagy a Krasznaja Moszkva a fiókokban.

Nem csodálkozom. Olyan, mintha otthon volnék. Nézem a virágos mezőt. Tanulok. "


- - -

"Az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amivel megváltoztathatjuk a világot. Ezt valószínűleg nagyon sok politikus tudja, a kérdés csupán az, hogy milyen világot „álmodnak” a döntéshozók. Az esélyegyenlőség világát álmodják, vagy valami mást? A haladás államát kívánják megteremteni, vagy valami mást? Mosolygó, önbizalomtól ragyogó arcú, elégedett és egészséges emberek társadalmát akarják, vagy valami mást? És az emberek maguk, vajon mit akarnak?

Legyenek ezek költői kérdések, válaszok nélkül (vagy mindenki gondolkodjon el a lehetséges válaszokon)."


- - -

...de ezek csak kiragadott részletek, ismétlem: érdemes ellátogatni a blogra!


Végül, de nem utolsósorban, még egy ajánló: Feri világgá megy - és szintén megtapasztalja a kultúrsokkot, mint olyat. Ő Amszterdamban, de japán munkahelyen. Ennek túléléséhez elkél némi humor is. Feri stílusa pedig zseniális. Szerintem :-) Róla ill. tőle a Határátkelőn olvastam először: Hétköznap is földönkívüliként. Sajnos nem ír túl gyakran a blogba, de ha igen, akkor az ütős.

Jó olvasást!


A nap svéd szava: fördom (előítélet)

2013. november 6., szerda

Kik a legismertebb svédek külföldön?

Találtam egy nagyon jó kis írást, pontosabban egy magánjellegű kutatás eredményét. A (természetesen) svéd illető azt szerette volna kideríteni, hogy mely svédek a legismertebbek külföldön. Az egy dolog, hogy a svédek szerint kik a leghíresebb honfitársak - no de ezek a személyek vajon megegyeznek-e azokkal, akik nemzetközi viszonylatban a leghíresebbek?...

A kutatás alapját Google keresések adták. A módszer lényege, hogy nézzük meg, egy adott személyről összesen hány nyelven találhatóak írások, cikkek a Wikipedia-n (amely a világ kb. 5. legnagyobb weboldala). Csak referenciaképpen, néhány - világszerte jól ismert - személyre vonatkozó találatok:
  • Jézus: 213 nyelv
  • Barack Obama: 199 nyelv
  • Mohamed próféta: 150 nyelv
  • Elvis Presley: 119 nyelv
  • Albert Einstein: 166 nyelv
  • Jeanne D'Arc: 104 nyelv
  • Bob Marley: 91 nyelv

A felmérés 2013. márciusában készült, azaz a jelenlegi eredmény nem pont ugyanez lenne, de valószínűleg összességében nem lenne túl nagy eltérés.

Az, aki ezt a keresést csinálta, előzetesen tippelt is az első 5 helyezettre, szerinte ők a legismertebbek külhonban (nem sorrendben):

Ehhez képest a következő eredmény született.
  1. Carl von Linné (1707-1778)                       123
  2. Alfred Nobel (1833-1896)                         108
  3. Ingmar Bergman (1918-2007)                      96
  4. Selma Lagerlöf, író (1858-1940)                  68    (A Nils Holgersson szerzője)
  5. Ingrid Bergman, színésznő (1915-1982)        68
  6. Zlatan Ibrahimovic, focista (1981- )               67
  7. Carl XVI Gustaf, 1973-tól a svéd király (1946- )         65
  8. Dag Hammarskjöld, az ENSZ volt főtitkára (1905-1961)     63
  9. Anders Celsius, tudós (1701-1744)                     62
  10. Astrid Lindgren, író (1907-2002)                      61
  11. August Strindberg, író (1849-1912)                    58
  12. Pär Lagerkvist, Nobel-díjas író (1891-1974)     58
  13. Greta Garbo (1905-1990)                               58
  14. Olof Palme, (1927-1986)                               58
  15. Verner von Heidenstam, író, költő (1859-1940)         57
  16. Fredrik Reinfeldt, jelenlegi miniszerelnök (1965- )   56
  17. Eyvind Johnson, író (1900-1976)                 55
  18. Loreen, énekesnő (1983- )                   55
  19. Harry Martinson, író (1904-1978)                      54
  20. Gustav II Adolf, király (1594-1632)                   53

Néhány további helyezett, a teljesség igénye nélkül...a talán általunk is ismert hírességekkel:

Björn Borg, teniszező (1956- )                  49
Agneta Fältskog, énekesnő az Abba-ban (1950- )        48
Gustav Vasa, király (1496-1560)                       45
Victoria koronahercegnő, trónörökös (1977- )          43
Stieg Larsson, krimiíró, újságíró (1954-2004)          42

Stefan Edberg, teniszező (1966- )                  42
Carl Larsson, művész (1853-1919)              41
Kristina királynő (1626-1689)                          40
Göran Persson, volt miniszterelnök (1949- )          40
Anni-Frid Lyngstad, az ABBA énekesnője                37

Raoul Wallenberg, diplomata (1912-kb.1947)            36
Max von Sydow, színész (1929- )                  36
Mats Wilander, teniszező (1964- )              36
Silvia királyné (1943- )                              35
Fredrik Ljungberg, fotballista (1977- )                  35

Benny Andersson, zenész,ABBA-tag (1946- )             34
Björn Ulvaeus, zenész, ABBA-tag (1945- )             34
Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója (1926- )           33
Stellan Skarsgård, színész (1951- )                     32
Sven-Göran "Svennis" Eriksson, futballedző (1948- )   31

Daniel herceg, Victoria férje (1973- )                31
Anna Lindh, politikus, miniszter (1957-2003)          30 
Carolina Klüft, olimpiai- és világbajnok atléta (1983- )       30
Anja Pärson, olimpiai- és világbajnok síelő (1981- )  28
Arvid Carlsson, orvosi Nobel-díjas (1923- )           28


A következtetéseket mindenki levonhatja a listából. A "top 20-as" lista két fiatalja, Zlatan és Loreen is külföldi szülőkkel rendelkezik, ez is jól mutatja Svédország sokszínűségét. Magyar vonatkozású személy Raoul Wallenberg, aki Budapesten mentett meg zsidókat a náci deportálás elől. Sajnálatos módon a listán szereplők közül két magasrangú politikus is gyilkosság áldozata lett (Olof Palme és Anna Lindh).

Az írás címe egyébként: "És a világ legismertebb svédje nem Astrid Lindgren..." - aki többek között a Harisnyás Pippi szerzője.

(A képen Carl Larsson festménye.)

A nap svéd szava: medlem (tag)