2012. december 31., hétfő

Ezek is történtek idén

Az év legutolsó napján összegyűjtöttem néhány tényt / érdekességet / hírt az óévről. Nem feltétlenül a legfontosabbakat (egyáltalán: mi számít fontosnak?), de azért igyekeztem több helyről meríteni.

  • Szeptemberben, 14 hónap etióp fogság után kiszabadult Johan Persson és Martin Schibbye (újságíró és fotós). Mint utólag kiderült, nagyon közel voltak a kivégzéshez is. Ugyanakkor Dawit Isaak, szintén svéd újságíró (aki eritreai származású), már 11 éve van börtönben Eritreában és azt sem tudni, egyáltalán milyen fizikai-szellemi állapotban van. A svéd diplomácia eddigi próbálkozásai nem vezettek sehová...
  • A Fokus politikai magazin által odaítélt "Az év svédje" cím idei díjazottja Jonas Gardell, a "Torka aldrig tårar utan handskar" (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül) c. könyv írója. A könyvből nagysikerű tévé-minisorozat is készült. Októberben írtam róla én is. Gardell úgy véli, hogy a díja egy fricska a Svédországi Demokratáknak (SD = Sverigedemokraterna, amely a neve ellenére valójában egy szélsőjobbos párt), hiszen "az SD óvni akarja azt, ami svéd és mi lehetne svédebb, mint az Év svédje? Egy meleg, aki egy bevándorlóval van összeházasodva!"
  • Az év eseménye a királyi családban: Victoria koronahercegnő és Daniel herceg kislányának - egyúttal az új trónörökösnek -, Estelle-nek a megszületése, február 23-án. A királyi pár első unokáját lehetséges, hogy hamarosan újabb is követi, ugyanis a másik hercegnő, Madeleine nemrég eljegyezte magát amerikai barátjával és 2013. június 8-án lesz az esküvőjük.
  • A Dagens Nyheter napilap filmkritikusai szerint az év legjobb svéd mozifilmje az "Äta, sova, dö" (Enni, aludni, meghalni), amely a munkanélküliségről, az elvesztegetett energiákról és a munkaügyi központ segíteni képtelenségéről, ugyanakkor a szolidaritásról és a családi szeretetről is szól. A 10-es lista többi darabjának leírása megtekinthető itt.
  • Az év "hivatalos" karácsonyi ajándéka (årets julklapp) a fejhallgató volt. Ezt előre mondják meg az okosok, érzésem szerint ezúttal a megmaradt raktárkészletek alapján. Fogadásokat mernék kötni, hogy nem a fejhallgató volt a slágertermék, hanem pl. az okostelefonok, egyéb műszaki kütyük. Például most olvasom, hogy egy másik szavazás szerint a robotporszívó volt az év ajándéka. És miért is ne?
  • 1860 óta (amióta méréseket végeznek) ez volt a harmadik legcsapadékosabb év, csak 1998-ban és 2000-ben esett több eső és hó. Csak a március volt száraznak mondható, viszont a június rendkívül esős volt.
  • És végül a személyes kedvencem a "kis színes" hírek kategóriájából (a Metro-ban olvastam) annak a svéd néninek a története, aki vásárolt egy flakon öblítőt a szupermarketben, majd miután a barátnője felvilágosította, hogy az öblítő nem tesz ám jót a környezetnek, visszament a boltba és titokban megpróbálta kicserélni egy - ugyanolyan árú! - mosószerre. Ez nem volt sikeres manőver, ugyanis elcsípték, így most szegénynek kb. tízszer akkora büntetést kell fizetnie, mint amennyibe az öblítő került...

Minden kedves olvasómnak nagyon boldog, érdekes és vidám 2013-at kívánok!
A magam részéről az új évben is itt leszek :-)

A nap svéd szava: snö (hó)

2012. december 27., csütörtök

Nyelvújítások kora

A svéd Nyelvtanács (Språkrådet) minden esztendő végén közzéteszi az év folyamán keletkezett új szavak listáját. Az persze a jövő titka, hogy melyik szó ágyazódik be a nyelvbe tartósan és melyik kopik ki belőle. De akármilyen sors is vár az új szavakra, nagyon érdekes megfigyelni a nyelvi kreativitás eredményeit. Egyúttal azt is megtudhatjuk, mik foglalkoztatták az adott évben a közvéleményt. Például idén ezek voltak a befutók (többek között):
  • conversesjukan (converse-betegség) - új név egy olyan egészségügyi problémára, amit vékony talpú vászon tornacipő - pl. Converse márkájú - viselése okozhat. Ezek a cipők népszerűbbek, mint valaha, de a tartós viselésük az egész testre kiterjedő fájdalmat okozhat. Ezt bizonyos orvosok viccesen "conversesjukan"-nak nevezik.
  • drinkorexi (drinkorexia) - önéheztetés alkoholfogyasztás előtt. Sok fiatal nappal éhezik, hogy este lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthasson kalóriában gazdag alkoholos italokat. A drinkorexia komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. (Az anorexia mintájára.)
  • eurobävning (eurorengés) - az euró-együttműködés komoly problémáit jellemző szó, Görögország pénzügyi krízisével kapcsolatban használták először (júniusban).
  • henifiera (hen-esítés) - a "hen" személyes névmás használatának tiltására egy újságíró tiltakozásul az összes "han" / "hon" névmást "hen"-re cserélte le a Dagens Nyheter napilap egyik internetes számában, azaz hen-esítette azt. A téma hátteréről már írtam korábban.
  • hubot - humanoid robot, emberszerű robot, az Äkta människor (Igazi emberek) című svéd tévésorozatból.
  • kramtjuv (ölelő tolvaj) - olyan zsebtolvaj, aki megöleli az áldozatát, hogy hozzáférjen a zsebeihez. Februárban Gävle-ben letartóztattak egy 22-éves tolvajt, aki ezzel a módszerrel lopott el egy pénztárcát, de Stockholmból is jelentettek ilyen eseteket.
  • läshund (olvasókutya) - angolul reading dog, ugyanis az USA-ban és Angliában az utóbbi években elterjedt, hogy speciálisan kiképzett kutyákat használnak a diákok motiválására, pl. felolvasásnál sokat segít, ha egy érdeklődő kutya ül az ember lábánál. Svédországban egyelőre még ritka a módszer alkalmazása.
  • memil - rövidítés, eredetileg "medelålders man klädd i cykeldräkt av lycra" (som cyklar hänsynslöst), vagyis középkorú férfi lycra biciklisdresszben, aki kíméletlen a többi biciklistával és a gyalogosokkal szemben. Ninja-biciklistának (ninjacyklist) vagy uralkodó biciklistának (härskarcyklist) is szokták nevezni. A szó angol megfelelője a mamil (middle-aged man in lycra).
  • mossgraffiti (mohagraffiti) - a környezetre veszélyes festékek helyett egy új trend jön divatba: mohát összekevernek egy mixerben joghurttal, sörrel és cukorral. Az így kapott masszát falakra, kövekre és edényekre kenik. Néhány hét múlva kinő a moha és hipp-hopp: kész is a mohagraffiti.
  • nomofobi (nomofóbia) - attól való félelem, hogy valaki nem folyamatosan elérhető mobiltelefonon vagy nincs állandó internetkapcsolata. Stresszt és pánikérzést okozhat, például nyaralás alatt. (Az eredeti, angol nomophobia szó a "no mobile phone phobia" szavak összevonásából keletkezett.)
  • ogooglebar (guglizhatatlan) - olyan dolog / válasz egy kérdésre, amire nem lehet az interneten, pontosabban a Google-ban rátalálni. Talán hihetetlennek tűnik, de százszámra vannak ilyen dolgok :-)
  • pekskärmsvantar (kesztyű érintőképernyőhöz) - olyan ötujjas kesztyű, amit nem kell levenni, ha az érintőképernyős telefont akarjuk használni.
  • räckviddsångest (kb.: hatósugár-szorongás) - félelem és kényelmetlenség-érzés az elektromos autók tulajdonosainál, azzal kapcsolatban, hogy az autó akkumulátora lemerülőfélben van és félő, hogy még a célbaérés előtt leáll. Tünetek: növekvő aggodalom, magas pulzusszám és hideg veríték. (Angolul: range anxiety.)
  • visukal - új színházi forma, amely a hallássérültek és az ép hallásúak számára is élményt nyújt. Általában a színészek is vegyesen hallássérültek és ép hallásúak. A szó a visualisera (vizualizálás) és a musikal (musical) szavak összetételéből keletkezett.
  • zlatanera (kb.: zlatánozni) - dominálni, ugyanis Zlatan Ibrahimovic - Malmö szülötte, mára nemzetközi futballsztár - nagyjából mindenhol erőt mutat: a futballpályán (sokak szerint túlságosan is, nem kímél senkit) és a különféle díjkiosztó gálákon is (rendre ő nyeri a legtöbb díjat már több éve).

Svédül tudóknak a Språkrådet teljes listája itt található (2012-re).
És ha már lúd, legyen kövér: néhány korábbi év termését is belinkelem
(...mondjuk 2008-ig visszamenőleg, amikortól írom a blogot):
Nyordslista - 2011
Nyordslista - 2010
Nyordslista - 2009
Nyordslista - 2008

Végül egy kérés tőlem, minél több válaszban reménykedve: kommentbe szeretnék néhány új magyar szót kérni. Biztosan vannak ilyenek is az elmúlt évekből, annak ellenére, hogy most nem jut eszembe egy sem - bár ez lehet bizonyíték arra is, hogy le vagyok maradva nyelvileg (is). Egyszerűen nem hiszem el, hogy a svédek ennyivel kreatívabbak lennének, szerintem inkább csak a megfigyelési / rendszerezési hajlamaik fejlettebbek. Avagy?...

FRISSÍTÉS (12.29.): A HVG - ami szerencsére jár a malmöi városi könyvtárnak - legújabb számában pont a közelmúlt új magyar szavairól van szó, így ma sokat okosodtam :-) Ilyeneket említenek (a jelentésekre itt nem térek ki, de a Google segít): zumba, garázsvásár, banyatank, könyvtrailer, dubajozás, megoszt, mamipornó, mongolfolt, schmittelés, bohócforradalom, zsírkirály, testcsillám, dramedy. Saját netes kutakodásom további szavai az elmúlt pár évből vegyesen: okostelefon, táblagép, celeb, dizájnerdrog, devizahitel, végtörlesztés, űrturista, animátor, romkocsma, csekkol, biotéka, indigógyerek, mikrovállalkozás, panelhitel, üvegzsebtörvény, vodás, chipsadó, arab tavasz, unortodox. A 2010-es évről pedig egy akkurátus politikai szólistát is találtam az Indexen, részletes magyarázatokkal. Na, ennyit erről :-)

A nap svéd szava: nyordslista (új szavak listája)

2012. december 21., péntek

Mayák, rendőrök és vadak

Tegnapi buzdítás a rend svéd őreitől:

A maya naptár szerint a világnak 2012. december 21-én lesz vége. Vagyis holnap. Ragadd meg az alkalmat és gyere el hozzánk ha be akarsz ismerni valamilyen bűncselekményt. Van itt néhány felderítetlen rablás, bántalmazás, betörés, sőt még néhány régi gyilkosság is. Mit veszíthetsz? Ha letartóztatunk, meghívunk egy "világvége-svédasztalra" (End of the world buffét).
 // Scott

A Växjö/Alvesta-i rendőrség ezen Facebook-felhívása nagy sikert aratott: több, mint negyedmillióan látták, 44.000-en like-olták és 5.400-an kommentálták. A többség értékelte a humort :-) A népszerűség meglepte Scott-ot is, aki igazából az ünnepek előtt egy kicsit könnyedebb bejegyzést akart írni (és ez láthatóan sikerült is neki).

Egyébként beleolvasva a többi bejegyzésébe kicsit én is rajongó lettem :-) Ma pl. tippeket sorol fel a nyugodt ünnepek érdekében - többek között hogy ne vezessünk ittasan, használjuk a biztonsági övet, legyen téli gumi az autón; ne hagyjuk, hogy a fiatalok alkoholizáljanak; ne igyunk az utcán, ne hagyjunk égve mécsest/gyertyát a lakásban, a kutya legyen pórázon, ne üssük meg a partnerünket...és lehetőleg ne fenyegessük a gyerekeket, hogy ha rosszak lesznek, elviszi őket a rendőr.

Az egyik pont pedig az, hogy feltétlenül jelentsük be a vadgázolást. Kissé északabbra gyakori pl. a jávorszarvassal ütközés, ami fatális következményekkel járhat az utasokra - egy kifejlett állat 400-700 kg és nagyon hosszúak a lábai: a testfelépítése inkább zsiráfra emlékeztet, mint szarvasra. Svédországban 300.000-400.000 jávorszarvas él, évente kb. 5000 vadbalesetet okoznak. Ez sajnos évi 8-12 halálesethez vezet. Becslések szerint a jávorszarvas-baleseteknek a költsége évente egymilliárd(!) koronára rúg.

Ha az összes vaddal történő ütközést vesszük, évente 800 személyi sérülés történik az országban. A jávorszarvas a legveszélyesebb, a  többi állat inkább csak a járműben okoz kárt (na meg magukban, szegények). Sok helyen van kerítés az utak mentén az állatok úton átkelését megakadályozandó, ilyenkor azok a helyek a veszélyesek, ahol kezdődik vagy végetér a kerítés. Felénk az utóbbi időben a vaddisznók szaporodtak el nagymértékben (korábban nem voltak gyakoriak Skåne-ban, de Svédországban sem), már majdnem volt ilyen autós ütközésünk.

A következő állatfajok esetén egy esetleges közlekedési baleset után bejelentési kötelezettségünk van - akkor is, ha az állat nem látszik sérültnek -, azaz a) meg kell jelölni a helyet, b) figyelmeztetni kell a többi autóst és c) hívni kell a 112-t:
  • jávorszarvas, gím- és dámszarvas, őz, muflon
  • rozsomák
  • medve, farkas, hiúz
  • vaddisznó
  • vidra
  • sas
A teendők részletes leírása itt található. A bejelentés elmulasztása cserbenhagyásnak számít és bírsággal jár.

A nap svéd szava: viltolycka (olyan közlekedési baleset, aminek egy vadon élő állat is a részese)

2012. december 19., szerda

Karácsony előtti ez + az

Meglepő, de egy friss közvéleménykutatás szerint 10 svédből 6 csak az utolsó héten (azaz mostanában) veszi meg a karácsonyi ajándékokat. Ennek egyik oka az ünnepek előtti fizetés, másik oka az időhiány (bár én hajlok a "halogatás" nevű emberi hajlamra is). És ha valaki az utolsó pillanatban vesz ajándékot, akkor ezek vezetik a toplistát:
  1. Csokidesszert
  2. Valamilyen ínyencség
  3. Egy élmény (pl. fürdő, masszázs, légballonutazás...)
  4. Technikai kütyü
  5. Jótékony célú ajándék*
* Például lehet veszélyeztetett állatok keresztszülőjének lenni vagy afrikai falvak lakóinak kecskét venni, ezekről csinos igazolást kap az ajándékozó, amit aztán át lehet adni a célszemélynek. Mindenesetre jóval hasznosabb, mint egy nemkívánt ajándék...

No és hol szerzik be az emberek a last minute ajándékokat?
  1. Üzletben
  2. Interneten
  3. Karácsonyi vásáron
  4. Saját kezűleg készítik
  5. Saját tárgyakból ajándékoznak el (kellemeset a hasznossal :-) )
Ami az üzletek karácsonyi csalogatóstratégiáját illeti, nekem a fenti Indiska-hirdetés a kedvencem, az ötlet és a színpompa miatt. Ők egyébként indiai ruhákat és mindenféle lakberendezési kiegészítőket árulnak, hasonlóan színes kivitelben.

Aztán persze minden valamirevaló étteremnek van karácsonyi svédasztala (julbord) - az általános menüről 2009-ben írtam részletesen -, sőt még az IKEA-nak is. Ugyan nem ruháztam be 99 koronát (kb. 3300 Ft), hogy leteszteljem, de a látottak alapján erősen hasonlít a többihez. Természetesen a céges karácsonyi ünnepségek is a julbord körül játszódnak, de családosan is szokás befizetni - egyébként már november óta folynak az efféle evés-ivászatok. Az étteremben julbord-ozás már az első világháború vége óta elterjedt errefelé, de a céges verzió csak az 1970-es években vált szokássá.

És ha valaki még emlékszik (vagy nem) a gävle-i óriás szalmakecske viszontagságaira, akkor ezúton tudatom mindenkivel, hogy szegény állat idén nem érte meg a karácsonyt, azaz ismét felgyújtották és december 12-én, 23:54-kor leégett. Béke poraira! A Wikipedia-n egy teljes táblázat van minden év szalmakecske-eseményéről, ebből tudom, hogy pl. 2010-ben épségben maradt (ekkor éjjel-nappal őrizték, hihetetlen), ill. 2007-ben nem volt szabotázskísérlet (plusz átitatták égésgátló folyadékkal, talán ezért nem vonzott senkit?). Különben az a jellemző, hogy a tűz martaléka lett. Van az egésznek egy "küzdelem a gonosszal" felhangja, miközben nem igazán veszi senki komolyan ezt a fajta piromániát, szóval inkább vicces hír, mint bűnügyi.

A nap svéd szava: upplevelse (élmény)

2012. december 14., péntek

Ami viszont nincs

Kéthetes magyarországi "turnémról" visszatérve, még friss emlékekkel telítve, gondoltam, listát írok olyan dolgokról, amik viszont itt - azaz Svédországban - nincsenek. Na nem mindegyik létszükséglet, de némelyik igencsak jól jönne, legalábbis nekem:

  • A legelső - talán meglepetésre - nem a túró rudi, hanem a dm (Drogerie Markt) üzletek - vagy legalább egy darab itt Malmöben (ez itt a reklám helye). Egy malmöi sorstárssal - persze ő is nőnemű - egyöntetűen megállapítottuk, hogy a svéd illatszerboltok (és a szupermarketek illatszerrészlegei) nem állják ki az összehasonlítást a dm-mel, ugyanis az itteni választék sokkal szűkebb, mint a német drogérialáncnál.

  • WAMP, azaz design-kézműves termékek vására - most először voltam és nagyon tetszett. Ugyan az árszinvonal igazán európai volt, egy fülbevalót azért vettem és csak nézelődni is élmény. Kedvenc termékeim a kábeles táskák voltak :-) Ilyesmi vásárt kérek Malmöbe, please! (Egyébként a következő budai vásár dec. 16-án lesz a Millennáris-on.)

  • Rukkola könyvcserélde - könyvmániás lévén nagy hasznát tudnám venni. Szerintem zseniális ötlet. A távolság viszont lehetetlenné teszi, hogy résztvegyek benne. Vagy meg kellene csinálni a malmöi verzióját? :-)

  • A budapesti Combino villamos (Malmöben egy rövidke vonalon közlekedik egy nosztalgiavillamos, az is csak hétvégén párszor). Rájöttem, hogy szeretem. Mondjuk elég kicsi az esélye, hogy itt is lesz, de időnként előkerül a villamos-téma valamelyik párt részéről. Tudom, nem kis beruházás és méretben Budapest és Malmö nem egy súlycsoport.

A nap svéd szava: marknad (piac, vásár)

2012. december 6., csütörtök

Ami jól működik (2. rész)

Még néhány dolog a mindennapokból - vásárlás, utazás, stb.:

  • Öppet köp (nyitott vásárlás) - az összes boltban teljesen általános, hogy a kedves vásárló meggondolhatja magát 14 / 30 / 90 / stb. napon belül (üzlete válogatja, mennyi ez az idő), sőt ismerek olyan webáruházat, ahol ez 365 nap (ők ráadásul fehérneműt árulnak!). Természetesen indoklás nélkül visszaadják a pénzt, teljesen korrektek. Tehát nem kell levásárolni a termék árát. Ezzel még soha semmilyen problémánk nem volt, pedig rendszeresen szoktunk vele élni. Ezt az érzést Magyarországon pl. az IKEA-nál lehet megtapasztalni (90 nap ill. IKEA Family klubtagság esetén 120 nap pénzvisszafizetési garancia).

  • Szkennelés a szupermarketekben (självscanning) - pl. az ICA-ban vagy a Willy:s-ben. Kell hozzá egy mágnescsíkos ügyfélkártya (ez esetenként egyben bankkártya is), amit a bejáratnál lehúzva egy kézi vonalkódleolvasót szerezhetünk. A kiválasztott árukat beszkenneljük, majd egyből a szatyrunkba pakoljuk. Praktikus, hogy mindig látjuk, hány koronánál járunk. A zöldség/gyümölcsrészlegen mi nyomtatjuk a vonalkódot, ami a mérlegből jön ki (nem felejtjük el ezt is beolvasni). A vásárlás végén "dokkoljuk" az olvasót egy toronyban majd egy érintőképernyős monitoron jóváhagyjuk a vásárlást és fizetünk a kártyánkkal. (Ha valami gond lenne, kérhetünk humán segítséget, amúgy teljesen önállóan megoldhatjuk a feladatot.) Ebben az is jó, hogy a hagyományos pénztárral ellentétben itt sosincs sor, gyorsan megy az egész. Időnként kaphatunk szúrópróbaszerű ellenőrzést, vagyis a gép szól nekünk, hogy várjunk egy pénztárosra, aki ellenőrzi, hogy tényleg mindent beszkenneltünk-e. Az izgalom percei :-) Emellett természetesen vannak hagyományos pénztárak is, ha valaki a sorban állást preferálja.

    Egyébként az IKEA-nál is van lehetőség szkennelésre, de ott a szkenner a fizetőterminálnál van (vagyis nem hurcoljuk magunkkal a boltban), így ott kell egymás után beolvasni az árukat, majd szintén bankkártyával lehet fizetni.

  • Könyvtár - az egyik kedvenc témám ;) Az interneten lehet könyvet lefoglalni és azt az általunk megadott könyvtárba kérni. A könyvek határidejét is online lehet meghosszabbítani. Van egy "javaslat" szekció is a weboldalukon, ahol az általunk óhajtott - de a könyvtárban még nem létező - könyv adatait lehet megadni. Nemrég kipróbáltam, bár nem vártam tőle sokat, ráadásul egy angol nyelvű, kissé alternatív könyvről volt szó. Meglepetésemre hamarosan beszerezték és elsőként ki is kölcsönözhettem :-)

  • Jojo-kártya (Skånetrafiken) - a skåne-i közlekedési vállalat megoldása készpénz és buszjegy helyett: egy zöld plasztiklapba rejtett rádiós chip, amit csak hozzá kell érinteni a buszsofőr melletti leolvasóhoz. A Jojo-kártyát feltöltve lehet venni, lehet rajta bizonyos leutazható összeg (buszjegy funkció) ill. ún. period (bérlet funkció), de a kettő együtt is létezhet egy kártyán. Ilyenkor a leolvasó először azt nézi, van-e érvényes bérlet rajta - ha nincs, akkor buszjegynyi összeget von le a kártyáról, ami így 20%-kal olcsóbb a készpénzes árhoz képest (ami csak elméletben létezik, valójában nem lehet készpénzzel fizetni a buszon). A kártyát érdemes regisztrálni a neten, ugyanis ilyenkor elvesztés esetén újat kaphatunk, az elvesztett kártyán lévő összeggel feltöltve. A kártya pénzzel feltöltése történhet a Skånetrafiken ügyfélszolgálatain / rengeteg értékesíti ponton (pl. újságosok, trafikok) / Skånetrafiken automatánál - vagy interneten. A kártya egyébként nemcsak buszon, hanem vonaton (kivéve SJ, ami egy másik társaság) is érvényes, a szomszédos megyékben és Dániában is bizonyos szakaszokon. Pl. ha Koppenhágába megyünk, nemcsak a célzónáig érvényes a vásárolt jegy, hanem az ottani helyi tömegközlekedésre is.
     
  • Reptéri busz (Flygbussarna) - Több svéd városban is közlekednek (Malmöben is). Legegyszerűbb az interneten megvenni a menetjegyet. Alapból egy kinyomtatandó file-t kapunk a végén, amelynek a vonalkódját felszálláskor be kell olvasnunk a buszsofőr vonalkódolvasóján. Vagy ha nem akarunk (vagy nem tudunk) nyomtatni, 3 korona felárért sms-jegyet kaphatunk. Szintén nem lehet a buszon készpénzzel fizetni. Bankkártyával igen, de a tapasztalatok szerint nem mindegyik működik, érdemesebb előre megvenni a jegyet (ezzel a busz pontos indulását is elősegítjük). A viszonylag sokfelé megtalálható Pressbyrån-nál (újságos) is lehet jegyet venni.

A nap svéd szava: grönsaker (zöldségek)

2012. november 30., péntek

Ami jól működik (1. rész)

Persze sok minden funkcionál Magyarországon és Svédországban is, itt csak néhány példával szeretném illusztrálni, hogyan lehet a svéd oldalon különféle ügyeket praktikusabban, egyszerűbben, minél kevésbé bürokratikusan, mondhatni felhasználóbarát módon intézni.

Azt meg remélni sem merem - na jó, azért egy kicsit mégis -, hogy a lista esetleg ötletet ad az illetékeseknek is. (Időnként látom a statisztikában, hogy különféle magyar hivatalokból is vannak az oldalnak látogatói.) Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű és ezek általában keményen pénzkérdések, esetenként hatalmas fejlesztéseket igényelnének.

Szóval:

  • BankID - ez egy sok helyen használható elektronikus aláírás, amivel hivatalos ügyekben azonosíthatjuk magunkat, így sok mindent el tudunk az interneten intézni. Például ezzel lépek be az internetbankomba, az adóbevallás oldalára, de ugyancsak az adóhivatal oldaláról is ezzel tudok mindenféle hivatalos dokumentumokat (pl. lakcímigazolás) letölteni.
     
  • Adóbevallás - természetesen lehet papíron is, ha ragaszkodunk hozzá, de gyorsabb a neten. Sőt, ha semmi extra infót nem akarunk hozzáfűzni az előre kitöltött adatokhoz (merthogy nem kell ezzel sem fáradni), akkor egy nyúlfarknyi sms-ben is válaszolhatunk a Skatteverketnek (adóhivatal).

  • Gyógyszertár (Apoteket) - szintén BankID-s belépéssel működik, meg tudom nézni a receptjeimet. Amik mindig elektronikus formában léteznek, papírrecept nincs. Amikor az orvosnál vagyok, felírja a gyógyszereket és abban a pillanatban már benne is vannak a gyógyszertár rendszerében. Egyszer már rászorultam arra is, hogy a postai gyógyszerkiküldést kérjem, ezt szintén interneten lehet igényelni. Utána hamarosan felhívtak, hogy nem akarom-e inkább a gyógyszer olcsóbb alternatíváját kérni. Ezzel 1000 koronát (kb. 32.000 Ft) spóroltak nekem...

  • Rendelőintézet - az előjegyzett időpontról nemcsak postai értesítést kapunk, hanem ha kérjük, akkor sms-t is, egy nappal az időpont előtt. Ez azért is nagyon hasznos tud lenni, mert ha netalán "elfelejtünk" megjelenni, csinos kis summát vernek ránk, jelesül a vizitdíj kétszeresét, ami akár 600 koronára is rúghat (kb. 19.000 Ft). Ezzel próbálják visszaszorítani azt a jelenséget, hogy a távolmaradó páciensek miatt mások nem jutnak el időben az adott eü. szakemberhez.

  • Maximalizált költségek (eü.): a szociális háló része, két részből áll:
    • Járóbetegellátás: a vizitdíj megfizetésekor regisztrálják az eddigi egyenleget, 1100 korona elérésekor egy ingyenes ellátásra jogosító kártyát kapunk (frikort), ami a "gyűjtögetés" kezdetétől számított egy éven belül érvényes. Mondjuk utána már nem nagyon kell mutogatni nekik, mert úgyis látják (benne van a számítógépes rendszerben).
    • Gyógyszerek: egy évben max. 2200 koronát fizetünk a receptre felírt gyógyszerekért. Szintén gyűjtögetik a gyógyszerre költött összegeket és bizonyos összegtől 10%, majd 25%, 50%-os árat kell csak fizetni. A részletes kedvezménylépcső megtekinthető az Apoteket oldalán, ha valakit érdekel.

A nap svéd szava: byråkrati (bürokrácia)

2012. november 24., szombat

Kreatív reklámok

Nem olyan régen írtam a hen-problematikáról. Azóta a Norwegian légitársaság az új reklámkampányának a központjába állította az új szót, illetve egy angol-svéd összetételt gyártott belőle. Elmondásuk szerint nem is igazán foglalnak ezzel állást a parázs nyelvtani vitában, inkább csak további párbeszédet szeretnénenk generálni arról, hogy mi a régimódi és mi a modern. Szerintem szellemes lett a reklámszöveg :-)

Aztán. Az E.ON energiaszolgáltató új reklámkampányának lényege, hogy takarítsunk meg energiát - így vagy úgy. Például tekerjük le a fűtést. Amikor először megláttam az idevágó rövidke reklámfilmet a tévében, egyszerűen nevetnem kellett. A második részben pedig a kamaszfiú próbálja elkérni a papa kocsiját - akit nem talál, mert ő is éppen energiát spórol!

Az utolsó reklám nem új, de abszolút a szívem csücske. IKEA, az otthonosság, a puhaság - kicsit másképp ;)

(Akit esetleg hozzám hasonlóan szintén elvarázsoltak a kis fenevadak, az megnézheti azt is, hogyan készült a reklám.)

Igazából ez utóbbi film nem is svéd (hanem angol), de mentségemre legyen mondva, hogy a svéd szimbólumnak számító IKEA sem svéd, már egy jóideje. Ezt sokan nem tudják, de adózási okok miatt Hollandiába tették át a székhelyüket, míg az IKEA cégek bejegyzése Luxemburgban és Liechtensteinben történt meg, aminek a - szintén "kreatív" - háttere több oknyomozó riportfilm kedvenc témája itt Svédországban.

A nap svéd szava: bil (autó)

2012. november 18., vasárnap

Túl régóta...

...vagy Svédországban, ha

  • "egy bankba / gyógyszertárba / postára / stb. belépve a legelső dolog amit keresel a sorszámot adagoló gép" (bár igazából posta mint olyan nem igazán jellemző, inkább pl. a szupermarketek bejáratánál van egy pultos rész, ahol ilyesmiket lehet intézni)

  • "a "Jah hahh" hangzású éles levegővétel a szókincsed részévé vált, a svédekhez hasonlóan helyeslésre használod"

  • "laktózérzékennyé válsz" (nem vicc, tényleg sokakkal előfordul - egyébként a lakosság 14%-a laktózérzékeny)

  • "nagyon ideges leszel, ha a busz 2 percet késik" (sőt, a menetrendbe bele van írva, hogy kb. 4 perccel a kiírt időpont előtt legyünk a megállóban és tényleg sokszor jön hamarabb a busz)

  • "úgy gondolod, hogy nagyvonalú az ICA-tól (ika; szupermarket), hogy 2500 korona levásárlása után (kb. 82.000 Ft) kapsz egy 25 koronás (kb. 820 Ft) bónuszcsekket" (ez így van, tanúsíthatom, nem túlzás!)

  • "már nem tartod furcsának, hogy amikor a gyerekeidhez az anyanyelveden (pl. magyarul) beszélsz, ők svédül válaszolnak"

  • "abszolút korrektnek tartod, hogy ha egy amerikai mozifilmben szerepel egy svéd színész, akkor a filmkritika minimum fele arról szól, hogy milyen jó/rossz volt a színész, még akkor is, ha csak egy mondatot mondott" (sőt, továbbmegyek: a legújabb James Bond filmben, a Skyfall-ban a svéd kedvenc Ola Rapace az egyik negatív szereplő, hatalmas dicséretözön volt mindegyik kritika a bemutató tájékán, aztán kb. a harmadiknál azért odaírták, hogy "kár, hogy egy szót sem szólt"...)

  • "tudod legalább két svéd miniszter nevét"

  • "a pénztárcádban több plasztikkártya lapul, mint egy hollywood-i szupersztárnak" (pl. klubkártyák, benzinkártyák tömkelege...a kávézóban is tagsági kártyával fizet az ember, mert úgy olcsóbb)

  • "a rövidtávú memóriádban kizárólag a "Hej" és "Hej Hej" szavak vannak"

(A korábbi Tipikus, tipikus és Hatások és mellékhatások bejegyzésekben elkezdett lista folytatása, ausztrál forrásból.)

A nap svéd szava: kölapp (sorszám)

2012. november 11., vasárnap

Pappa - és ami ezzel jár

Ma van az apák napja - svédül: Fars dag - Svédországban, amiről Bandi is írt, és ez megintcsak a kereskedők napja: már hetekkel korábban megjelennek a mindenféle buzdítások a boltokban - de az újságokban és a neten is -, hogy ezt és ezt a cuccot vedd meg a papának...aki viszont bevallottan nem zoknira, nyakkendőre és alsónadrágra vágyik, hanem inkább egy üveg borra vagy egy közös ebédre. (Mondjuk nyilván nem a 3-éves gyermektől...)

A statisztikai hivatal (SCB) ilyenkor sem tétlenkedik - néha úgy érzem, hogy itt a leglehetetlenebb dolgokra is részletes statisztika készül -, és a következőket tudatja velünk az esemény alkalmából:
  • 2.3 millió papát ünnepel 5.1 millió gyerek (kicsitől az öregebbekig)
  • az apukák közel felét 2 gyerek köszönti
  • majdnem 700 apát 10 vagy több gyerek ünnepel
  • 45.000 papa ma először ünnepli az apák napját és
  • kb. tízen éppen ma válnak apukává :-)
Apropó, szülővé válás! A skandináv országok világszerte híresek a gyermekbarát szociális rendszerükről, úgyhogy talán érdemes pár szót ejteni róla, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, legalábbis Svédországban.

Már a gyerek születése előtt kisakkozzák a párok, hogy hogyan osztják fel a gyes-napokat egymás között. Fejenként 240 napra jogosultak - ez értelemszerűen 240 munkanap -, amiből minimum 60 napot fel kell használni fejenként (vagyis a papának is min. 60 napot otthon kell lennie a babával). Ikreknél jár plusz 180 nap "extra" gyerekenként. Ha valaki egyedül gondoskodik a gyerekéről, annak jár mind a 480 nap.

Az egyenjogúságra törekvés itt is meglátszik: sokan fele-fele (vagy majdnem fele-fele) arányban veszik ki a napokat. Egyébként ez a hivatalos cél is, már többször megfogalmazódott, hogy törvénybe kellene iktatni az 50-50%-ot. Ugyanis nem általános, hogy a szülők ezt választják. Több oka is van, az első az anyagi: ha az apa jól keres, az anya pedig nem annyira, akkor anyagilag nem járnának jól, ha egyenlő arányban akarnák felhasználni a napokat.A gyesen lévő szülő a keresetének kb. 80%-át kapja meg, ha jól értem a számítási formulából. De vannak apukák - nem is kevesen -, akik hálásak, hogy fizetik őket amíg otthon vannak a babával, hiszen ez az együtt töltött, vissza nem térő időszak szerintük minden pénzt megér. És ott van a másik véglet: az a jópár pappa, aki úgy gondolja, hogy a gyerekkel legyen csak otthon az anyja minél többet.

De az utóbbit nem igazán lehet az utcákon érzékelni: rengeteg babakocsis papát látni mindenfelé. Ha nem lennék szégyellős, szuper fotósorozatot készítettem volna már a témában :-) És nem, ők nem csak a "leszaladtam a gyerekkel sétálni" apukák, tényleg egész nap együtt vannak, mindent együtt csinálnak a csemetével. Pl. a kávézókban is láthatjuk őket, rossznyelvek létre is hozták az új kifejezést: lattepappa. Az apuka, aki kávét szürcsöl, míg a gyerek - mint kiegészítő - alszik a babakocsiban. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eredeti új szó az volt, hogy lattemamma, ki lehet taláni, kikre használják :-)

Egy újságcikk szerint ezek jellemzőek egy lattepappára:
  • stílusosan öltözködik
  • divatos kávézóban ül
  • trendi babakocsit tol
  • dizájn cuccokba öltözteti az utódot
  • sokáig otthon van a gyerekkel
  • a szülőségből kellemes életstílust csinál

A nap svéd szava: pappaledig (szó szerint: "apaszabadságos"; annak az apukának a jelzője, aki gyesen van)

2012. november 6., kedd

Ruhát a ruhaboltból?

A könyvtár, mint intézmény nagyon jó dolog, semmi kétség. Ez adta néhány éve az ötletet a malmöi Klädoteket alapítóinak, négy malmöi és lundi egyetemistának. Szereztek egy üzlethelyiséget és bele mindenféle ruhákat, amiket ki lehet tőlük kölcsönözni. A - folyamatosan növekvő - készletben nincs két egyforma darab.

Ezzel az új kölcsönzési formával egyrészt nagy mennyiségű pénzt spórolhatunk, másrészt változatos ruhatárat állíthatunk össze, harmadrészt ellenállunk az általános fogyasztási hisztériának (vedd meg, birtokold, dobd el). Tény, hogy az újrafelhasználás nyersanyagot, energiát és munkát takarít meg, azaz környezet- és társadalombarát.

A Klädoteket eleinte tagsági díjjal működött, mára viszont ingyenessé vált. Még egy indok, hogy tegyünk velük egy próbát :-)

Szabályok:
  • Egyszerre akármennyi ruhát is kölcsönözhetünk
  • 3 hét a kölcsönzési idő, egyszer lehet hosszabbítani (mailben vagy személyesen)
  • Késedelmi díj 20 kr / ruha hetente (max. 50 kr hetente)
  • Károsodás / foltok: ha a ruha ettől még kikölcsönözhető - 50 kr. Ha nem kölcsönözhető ki: 100 kr.
  • A természetes elhasználódásért nem kell fizetni
  • Ha a büntetés meghaladja az 1.000.000 (egymillió) kr-t, bevonják a tagsági jegyet (na ennek vajon mekkora a valószínűsége?...)
De ha valaki nem Malmöben lakik, akkor is van remény, ugyanis hasonló kooperációk működnek Göteborgban, Stockholmban és Umeåban is:

Klädoteket GBG
  • Cím: Cederbourgsgatan 6, Göteborg
  • Tagsági díj: 150 kr / 3 hónap
  • Egyszerre max. 5 ruha kölcsönözhető, max. 3 hétre

Lånegarderoben
  • Cím: Svandammsvägen 10, Stockholm
  • Tagsági díj: 600 kr / 6 hónap
  • Egyszerre max. 3 ruha kölcsönözhető, max. 4 hétre

Klädbibliotek
  • Cím: Västra strandgatan 4, Umeå
  • Ingyenes tagság, ugyanakkor kötelező belépni az alapítványukba, aminek a díja 50 kr / év
  • Max. 3 hétre kölcsönözhetőek a ruhák

Idézet a Klädbibliotek weboldaláról:
Célközönség: MINDENKI! Öregek és fiatalok, diákok és dolgozók, lányok és fiúk, divatozók és divatellenesek.


És hogy a könyvtárak is partnerek az ehhez hasonló megmozdulásokban, az pl. abból is látszik, hogy épp pár hete volt a helyi könyvtárunkban ruhacsere-akció: max. 10 db megunt ruhát lehetett leadni egy megadott időintervallumban, majd egy óra múlva válogathattunk a beadott cuccokból. Mindenki max. annyi ruhát választhatott, amennyit beadott "a közösbe". Persze próbálgatásról szó sem volt, a többség igyekezett villámgyorsan rabolni :-)

A nap svéd szava: plagg (ruhadarab)

2012. október 31., szerda

Zene és szöveg - Kent

A Kent Eskilstunából indult (ami Södermanland megyében van, Stockholmtól kb. 100 km-re) és az 1990-es évek közepén meghódította egész Svédországot. Sőt a határokon túl is nagyon népszerűek lettek, persze leginkább Észak-Európában. Összesen több, mint 2,3 millió lemezt adtak el eddig, ezzel kiérdemelték a "Svédország legsikeresebb rockzenekara" címet.

Bár ők maguk a zenéjüket sem popnak, sem rocknak nem tartják és olyan előadók hatottak rájuk mint pl. a Cure, The Jesus & Mary Chain, Dawid Bowie, Depeche Mode és a U2. Tíz albumukból kettőt (Isola és Hagnesta Hill) angolul is megjelentettek, de - sajnos - nem értek el velük nagy sikert a nemzetközi porondon, így a továbbiakban maradtak a svéd nyelvnél.

A legsikeresebb lemezük egyértelműen a 2002-ben megjelent Vapen och ammunition (Fegyver és lőszer), amely tripla platinalemez lett 600.000 eladott CD-vel. Ennek köszönhető a 2003-as díjeső is: többek között 7 svéd Grammy-t és 2 Rockbjörn (Rockmedve) díjat kaptak.

Elfogult vagyok, mert nagyon szeretem ezt a Kent-lemezt. Az egy dolog, hogy jól hangzanak a számok akkor is, ha fogalmunk sincs, miről énekelnek bennük - márpedig én sokáig nem értettem, mi a pálya -, de a szövegek egyszerűen meghökkentően jók. Helyenként versként is megállnák a helyüket. A daloknak pedig egyenletesen jó a minősége, a zenekar szerint is úgy készültek, hogy akár mindegyiküket külön is meg lehessen jelentetni. Hogy terjesszem az igét :-), összeállítottam egy kis listát meghallgatásra (nem a teljes lemez), helyenként dalszöveggel együtt:
Egyébként különösen svédül tanulóknak tudom ezt a zenés-dalszöveges módszert melegen ajánlani (meg persze más nyelvet tanulóknak is, más számokkal), talán az egyik legélvezetesebb verziója a nyelvtanulásnak. Saját tapasztalat... Ehhez - vagy érdeklődőknek - a teljes lemez dalszövege megtalálható itt (ráadásul angol fordítással együtt). Kivéve a Socker-t, amelynek itt van a teljes szövege.

Kellemes zenehallgatást hozzá!

Ja és igen, visszajelzések abszolút érdekelnek, hogy kinek hogy tetszett, illetve milyen benyomást keltett :-)

A nap svéd szava: Sverige (Svédország)

2012. október 28., vasárnap

Emlékül a fiúknak...

A héten adták le a harmadik, utolsó részét az SVT1-en - a közszolgálati tévén - annak a filmnek, aminek azóta is a hatása alatt vagyok. Amikor hónapokkal ezelőtt először olvastam a könyv címét, amiből a film készült, csodálkoztam. Hogy lehet ilyen hosszú, erőltetett címet adni egy könyvnek? Torka aldrig tårar utan handskar (Soha ne törölj le könnyeket kesztyű nélkül). De amikor elindult a filmtekercs - van még olyan? -, két percen belül kiderült, hogy semmi gond a címmel, úgy tökéletes ahogy van. Mint ahogy a film maga is, amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, hús-vér emberek sorsát. Akik közül sajnos a legtöbben már nem élnek...

Időutazás a 80-as évekbe, a HIV-járvány kezdetének időszakába. Két lelkes fiatal - és baráti körük - életébe kapunk bepillantást. Sem Benjamin, sem Rasmus nem meri felvállalni a családban, hogy meleg. És mindkettőjüknek megvan rá a nyomós okuk. Hamarosan még bűnbakok is lesznek - na nem pont ők, hanem a "magukfajták" -, a világ szeme rajtuk, hiszen ők terjesztik az új, halálos, gyógyíthatatlan kórt. Egy bulvárlap címlapján az ítélet egy paptól: "Megérdemlik!"

Mégis, mindezek ellenére a film nem egy sötét verem, hanem végig izgalmas, bár lélekszorító történet, nagyszerű jellemekkel - a szereplők többsége kifejezetten brillírozik -, szeretettel, szerelemmel, és igen, humorral is (Paul a legjobb!). Nem tudok eléggé szuperlatívuszokban írni a filmről, úgyhogy inkább mindenkit bátorítok, hogy nézze meg maga. Az SVTPlay oldalán még 24 napig elérhető, ez legalábbis a svédül tudóknak jó hír :-)

Szóval, itt kezdődik az Első rész  (kb. 58 perc, indítás után a T betűnél a Textning på opcióval bekapcsolható a svéd felirat...nekem legalábbis jól jött). Ugyanitt, alul megtalálható a másik két rész is. Különben meg reménykedem, hogy hamarosan a magyar tévé is megveszi a sorozatot.

A könyv írója Jonas Gardell, közismert és több díjat is nyert svéd humorista és író, maga is meleg. 1986 óta él együtt Mark Levengood-dal, akivel 2011-ben össze is házasodtak. Két gyerekük van.

Szerintem nagyon jelentős dolog, hogy Gardell végre megírta ezt a könyvet (pontosabban trilógiát, aminek egyelőre az első rész jelent csak meg), több okból is. Főleg mert ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, mik történtek akkor...sőt, sokszor fogalmunk sincs, hiszen nem tapasztaltuk a saját bőrünkön (szerencsére!). Ez a szinte-dokumentumfilm betekintést nyújt egy másik világba.

Ugyanakkor még emlékszem, mekkora hisztéria volt anno a HIV és az AIDS körül, akkoriban mintha minden újság és híradó ezzel lett volna tele. Ami bizonyos szempontból hasznos is volt, hiszen informált, észben tartotta a tényeket. De ez régen volt...nagyon régen, azóta mintha az egész téma el lenne felejtve. No persze, csak Afrikában sok az AIDS-es, gondolja az átlagember. Holott az európai és pl. a magyarországi helyzet is elég elkeserítő, csak éppen agyon van hallgatva és nem prioritás a hírekben és a közbeszédben, pl.:
  • Magyarországon 2075 HIV-pozitív ember tartottak nyilván a 2011. szeptember végi adatok szerint (de a nem diagnosztizált betegek száma akár 8-9000 is lehet). Egészségügyi ellátásuk során gyakran utasítják el kezelésüket, amikor közlik HIV-státusukat
  • Minden évben egyre több új HIV-pozitívat találnak Magyarországon, az elvégzett HIV-tesztek számával azonban az utolsók között kullogunk Európában
  • Egyre nagyobb arányban fordulnak elő fiatalok az újonnan regisztrált HIV-pozitívak között: 2010-ben 43 százalékuk volt 30 év alatti, és sok a késői stádiumban diagnosztizált beteg is
  • Ugyanakkor kevesen járnak szűrésre: kb. 80 ezer szűrés/év. Ennek oka egyrészt az információhiány illetve hárítás, „ez velem nem történhet meg”. Másrészt pedig a betegséget körülvevő előítéletek, stigma miatt, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől való félelmükben. Így sokan csak késői stádiumban tudják meg HIV-státuszukat, amikorra a vírus már nagymértékben lerombolta immunrendszerüket, és kialakult az AIDS (szerzett immunhiányos tünet együttes)
A svéd statisztika szerint jelenleg kb. 6000 HIV-fertőzött él az országban, sokan külföldön fertőződtek meg - az idén diagnosztizáltak 65%-ára jellemző ez. Thaiföld a leggyakoribb ország, ami nagyon kedvelt svéd turistacélpont. A HIV-Sverige oldala igényes és részletes elméleti és gyakorlati információval szolgál a témában, érdemes átböngészni (már ha valakit svédül érdekel a téma, mert persze magyarul vagy angolul is rengeteg mindent lehet találni).

A nap svéd szava: aldrig (soha)

2012. október 22., hétfő

Hajósors

Éppen két éve feneklett meg Malmö partjához közel, az Öresund-híd mellett a Sundland nevű halászhajó. Jelenleg is ugyanott van, félig oldalra borulva, vízzel megtelve, a fedélzet nagy része hiányzik, ami érték volt (pl. rézlámpák), már rég lelopták róla. Félő, hogy mérgező festék is van a fedélzeten és valószínleg a motorban is van még olaj. Időnként rémült riasztások érkeznek olyanoktól, akik a hídon utaznak és azt hiszik, hogy épp most történt a baleset - ugyanis a híd felé még ép arcát mutatja a hajó...

A szakértő szerint ma egymillió koronába - kb. 33 millió Ft - kerülne a roncs elszállítása. Amikor ugyanez a szakértő először látta a szerencsétlenül járt hajót, még reményteli volt a helyzet. A hajó egyenesen és stabilan állt.

És hogy miért van még mindig ugyanott? A helyzet kicsit komplikált. Alapvetően Malmö illetősége alá tartozik az ügy, mert a hajó a város területén futott zátonyra. Viszont a városnak nincs joga hajókat elszállítani, amíg azok a vízen vannak. Csak amikor kisodródik a partra, akkor ugyanis a roncsokat szemétnek lehet nyilvánítani és a tulajdonost bírsággal lehet fenyegetni, ha nem szállítja el. A hajózási hatóság - Sjöfartsverket - pedig addig nem avatkozik be, amíg a hajó kívül esik a hajózási útvonalakon. A parti őrség - Kustbevakning - megtette a magáét, a baleset után konstatálták, hogy nincs életveszély. Különben sem foglalkoznak vontatással.

A tulajdonos, Pär Juringius egyébként nem halász, hanem kifejezetten hobbicélra vette a járművet (előtte soha nem volt ekkora hajója) és nem igazán volt a helyzet magaslatán. Pl. amikor rátaláltak, Svédország közúti térképét nézte, nem volt hajózási térképe és saját bevallása szerint "kicsit eltévedt". A parti őrség kicsit meg is bírságolta, pár ezer koronára. Ami szintén sorsdöntő volt: nem volt biztosítása sem és a kihívott vontatócéget túl drágának találta (40.000 kr - kb. 1,3 millió Ft lett volna csak a kiszállás). Így néhány napos hajón tartózkodás után elhagyta a színteret, de azóta is reménykedik, hogy még egyszer visszakerül hozzá a hajó, hogy legalább kikötőben, lakóhajónak tudja használni. Kérdés, hogy mekkora erre az esély?...

Magánvéleményem szerint kötelező biztosítás kellene a hajókra, de persze nem értek a témához. Lehet, hogy ezt a költséget az sem fedezte volna.

A nap svéd szava: färg (1: festék; 2: szín)

2012. október 14., vasárnap

Skandináv nyelvek - a bónusz

Egy újságcikket kerestem már régóta és végre megtaláltam :-) Pontosabban örülök, hogy valaki megírta és tisztázta számomra az alapvető összefüggéseket, ami a svéd, dán és norvég nyelveket illeti. Szerinten nagyon érdekes és izgalmas és remélem, nemcsak én gondolom így...

Az információk forrása a Språktidningen (Nyelvújság), amely a mai svéd nyelvvel foglalkozik szakértő szemmel, de könnyen emészthető formában.

Akkor jöjjön a lényeg...

Először is: írásban csak lehelletnyi különbség van a dán és a norvég között. Viszont ami a beszélt nyelvet illeti, a dánok szerint a norvég úgy hangzik, mint a svéd.

Állítólag Ludvig Holberg-et, az ismert norvég írót egyszer letartóztatták Helsingør-ben (Dánia) és azzal vádolták, hogy svéd kém. Méghozzá nyelvi okok miatt. Ez az 1700-as években volt, a nagy északi háború idején. Ludvig Holberg kifogástalanul beszélt dánul, de norvég akcentussal, ugyanis a koppenhágai professzor Bergenben (Norvégia) született és nőtt fel. A dán rendőrök bizonyára azt hitték, hogy Holberg Skåne-ből jött, ugyanis ez a rész 1658-ig dán volt és a nyugati norvég nyelv úgy hangozhat, mint a skånska (azaz a skåne-i dialektus, híresen érthetetlen a többi svéd számára, korábban már írtam róla), még a svédek számára is.

A dán fül számára egyébként a norvég és a svéd annyira hasonlít egymásra, hogy a dánok alapból nem is tudják megkülönböztetni, hogy melyik nyelv melyik. Úgyhogy tippelni szoktak, a következőképpen: ha egy skandináv beszéd nem dán, akkor biztosan svéd. Így dupla esélyük van a helyes válaszra, mert kétszer annyi svéd él, mint norvég. Ezzel szemben a dánok jobban megértik a norvégot mint a svédet, mert a norvég szókészlet jobban hasonlít a dánra, mint a svédre. Pl.:

Svéd ----- Dán ------ Norvég ----- Magyar
fråga ---- spørge --- spørre ----- kérdés
fönster -- vindue --- vindu ------- ablak
snål ----- gerrig ---- gjerrig ------ fukar

A norvég és a dán nyelv hasonlósága az 1814-ig tartó állapotokból ered. Akkoriban Dánia és Norvégia unió volt és a dán volt a közös írott nyelv. A mai norvég többségi nyelv - a bokmål - ma is annyira hasonlít az írott dánra, hogy a svédek nem igazán látják a különbséget a dán és a bokmål között, miközben a beszélt nyelvben pont ellenkező a helyzet. Ott a norvég és a svéd hasonlít egymásra. "Norwegian is Danish spoken in Swedish", vagyis 'a norvég az svédül beszélt dán', ahogy a norvég-amerikai nyelvész, Einar Haugen mondta.

Ezért hozza ki minden teszt, ahol a többi skandináv nyelv megértése a tét, a norvégokat győztesnek. Nem mintha intelligensebbek vagy jobb nyelvérzékűek lennének, egyszerűen csak mert nyelvileg szerencsések: a kiejtés a svédre hasonlít, a szókészlet a dánra. Ebből következik, hogy ha valaki - mondjuk hobbiszinten - az alapján akar első skandináv nyelvet tanulni, hogy a legnagyobb haszna legyen belőle, érdemes megfontolnia a norvégot. Feltéve, ha nem más, konkrét úticélja van: Svédországban nyilván sokkal többre megy a svéddel, Dániában a dánnal.

Találtam egy ehhez kapcsolódó érdekes kimutatást is:

A) A beszélt nyelv megértése
  • A norvégok
    a beszélt svéd nyelv 88%-át értik meg
    a beszélt dán nyelv 73%-át értik meg
     
  • A svédek
    a beszélt norvég nyelv  48%-át értik meg
    a beszélt dán nyelv 23%-át értik meg

  • A dánok
    a beszélt norvég nyelv 69%-át értik meg
    a beszélt svéd nyelv 43%-át értik meg

B) Az írott nyelv megértése
  • A norvégok
    az írott svéd nyelv 89%-át értik meg
    az írott dán nyelv 93%-át értik meg
     
  • A svédek
    az írott norvég nyelv 86%-át értik meg
    az írott dán nyelv 69%-át értik meg
     
  • A dánok
    az írott norvég nyelv 89%-át értik meg
    az írott svéd nyelv 69%-át értik meg

Kis kiegészítés: A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég.

A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen.

Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.  (Forrás: Wikipedia)

A nap svéd szava: skillnad (különbség)

2012. október 9., kedd

Nemsemlegesen, ha lehet

Ara, Ariel, Enis, Helle, Hoa, Joy, Kit, Lo, Mio, Pell, Raja, Sol, Tiger, Torild, Vide...

Ezek mind olyan, Svédországban elfogadott keresztnevek, amelyeket kisfiúk és kislányok is kaphatnak, vagyis nemsemlegesek. Nem egy-egy különcködő szülő döntéséről van szó, hanem egyre többen keresgélnek ilyen nevek között, amelyekből jelenleg 170 van. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy így akarnak biztosra menni a születés előtt, amíg nem biztosak benne, hogy a leendő utód fiú avagy lány :-) Valójában az van a háttérben, hogy ezek a szülők úgy gondolják, nem az számít, hogy valaki fiúnak vagy lánynak született-e, hanem az egyénisége, a személyisége. Olvastam olyan cikket is, ahol az anyuka konkrétan bevallotta, hogy nem szokta elárulni másoknak, hogy kisfia van-e vagy kislánya, pl. hogy ne ez alapján ítéljék meg. Kissé(?) extrém gondolkodásra utal, de korántsem egyedülálló az eset.

A témához azt hiszem, eléggé kapcsolódik az új és nagyon sokat vitatott E/3 személyes névmás megjelenése is. A svéd nyelvben eredetileg létező hímnemű "ő" a han, míg a nőnemű megfelelője a hon (ejtsd: hun). Ez magyarul szimplán csak "ő" mindkét esetben, így mi már ennyivel előrébb járunk, de tényleg. Mondhatni mázlink van a magyar nyelvvel. Emiatt viszont kicsit nehezebb érzékeltetni a dolgot, de sokat segít a megértésben, ha tudunk pl. angolul vagy németül valamennyit.

Visszatérve a svéd verzióra, a han és hon használata sokszor problémás, hiszen pl. ha olyasvalakire hivatkozunk, aki férfi vagy nő (ill. fiú vagy lány) is lehet, akkor általában a nehézkes han/hon hivatkozás jelenik meg. Aztán ott vannak azok, akik sem férfinak, sem nőnek nem érzik magukat, vagy éppen mindkettőnek (és itt is higgyük el, nem egy-két emberről van szó). Vagy egyszerűen az egyenjogúság nevében sokan szeretnének olyan személyes névmást alkalmazni, amely mindenkire illik. Erre találták ki a "nemsemleges ő"-t, a hen-t (a finnből kölcsönözve: hän), amely csak 2009-ben került be a Nemzeti Enciklopédiába, mint új szó, bár javaslatként már 1966-ban és 1994-ben is felmerült egy-egy újságcikkben.

Rengeteg vita, elemzés, újságcikk és riport született már - és születik - a hen-ről. Problémás pl. a ragozása is, nem is igazán ajánlott ragozni. Egyes újságok lelkesen használják, míg mások tudatosan és határozottan kerülik a szó használatát, pl. a Dagens Nyheter - netes verzió: DN.se -, a főszerkesztő 2012 szeptemberi utasításának értelmében. Egy forradalmi lelkületű újságíró és programozó erre válaszul létrehozta a DHEN.se weboldalt, amely úgy nézett ki, mint a DN.se, csak az összes han és hon ki lett cserélve hen-re. Ezután rendőrségi feljelentés, majd annak a visszavonása következett. Ugyancsak idén januárban megjelent az első olyan gyerekkönyv Kivi och Monsterhund (Kivi és Szörnykutya) címmel, amely kizárólag hen-t használ a han és hon helyett, vagyis pl. Kiviről nem is tudjuk meg, hogy kisfiú-e vagy kislány. Természetesen nagy vitákat váltott ki a könyv és ezáltal híressé is vált...

A magam részéről nyitott vagyok, de egyelőre csak kevés helyen találkoztam a hen alkalmazásával. Amikor éppen rátalálok egy újságcikkben, meg is szoktam lepődni :-) Szóval kell még egy kis idő, hogy általánossá váljon, ha az lesz egyáltalán. Tippem szerint nagy rá az esély.

És végül aki úgy érzi, hogy már eleget tud a témáról, az akár egy tesztet is megcsinálhat :-)

A nap svéd szava: jämställdhet (egyenjogúság)

2012. október 2., kedd

Villa, Volvo, internet

A statisztikai célokból létrehozott átlag svéd lakosnak neve is van: ő a Medelsvensson. A Statisztikai Hivatal (SCB) idén is közzétette Medelsvensson paramétereit a Statisztikai Évkönyvben, a 2010-es adatok alapján.

Az átlag svédet idén Maria Johanssonnak hívják, 42 éves, férjezett, két gyereke van - és számítógépe, internetcsatlakozással. Egy 1999-es évjáratú ezüst Volvo-t vezet (ha Maria dönthet, a következő autó piros lesz) és a családdal együtt hetente 1,3 kg kimért édességet (godis) eszik. Villában lakik, az egészségügyben dolgozik részmunkaidőben. Naponta 43 percet tölt főzéssel, a férje 26 percet. Mikael az iparban dolgozik, teljes munkaidőben. Naponta 140 percet tölt tévénézéssel, a felesége 118 percet.

Mindketten szeretik az édességet és az alkoholt. Hetente és fejenként 68 koronát költenek töményre, borra és sörre, valamint 30 koronát godis-ra. Mikael kissé el van hízva. Mindketten jónak mondják az egészségüket, bár néha fáj itt-ott. Néha alvásproblémáik is vannak. Egyikük sem dohányzik. (A napi szinten dohányzók aránya a 35-44 éves korosztályban 11% -- férfiak - ill. 14% -- nők.)

Együttes jövedelmük 47.000 korona havonta, a kiadások 35.000 koronára rúgnak. A villa adózási értéke (taxeringsvärde) 1.326.000 korona. A családnak van egy hétvégi háza is. Mikael havonta 347 koronát költ ruhára és cipőre, Maria a dupláját. A gyerekek, Simon (15 éves) és Emma (12 éves) saját szobával, mobillal és biciklivel rendelkeznek és hetente legalább egyszer sportolnak egy klub vagy egyesület keretein belül. A villa internetkapcsolata a régebbi DSL és a család minden tagja napi rendszerességgel használja.

Maria Johansson élete folyamán összesen 12-szer fog költözni, eggyel többször, mint a férje. Mindketten ugyanabban a megyében (län, pl. Skåne, Halland) maradnak, ahol születtek. Amikor nyugdíjba mennek, valószínűleg 68 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Ezzel - igazából már korábban - megdőlt a korábbi "villa, volvo, vovve" trió svéd egyeduralma (vovve = kutya, gyereknyelven). Bár azért bőven maradtak kutyák is, amint azt az utcán járva is megállapíthatjuk...

A nap svéd szava: dator (számítógép)

2012. szeptember 29., szombat

A mi tortánk?

Az itteni cukrászdákban már régebben feltűnt nekem egy rejtélyes sütifajta, ami a Budapest-torta - vagy Budapest-rolád - névre hallgat. Először arra gondoltam, hogy biztosan nem ismerem elég alaposan a magyar cukrásztermékeket. A Dobos-torta, a Rigó Jancsi, a Rákóczi túrós, az Eszterházi-torta, stb. mind magyar (ha jól tudom), de hogy Budapestről is elneveztek volna egy tortát?...

Aztán rájöttem, hogy ez is a franciasaláta-jelenség tipikus példája. Pár éve megkérdeztem egy ideiglenesen Budapesten dolgozó francia lányt ezügyben, mire azt a választ adta, hogy náluk ilyen, hogy franciasaláta nem is létezik. Na tessék. Utánaolvastam, és tényleg: ez egy magyar találmány. Éppúgy mint a franciadrazsé és a párizsi is :-)

Visszatérve a Budapest-tortához (amiről tehát a svédek meggyőződéssel hiszik, hogy jellegzetes magyar sütemény), cukor, tojásfehérje, liszt, kakaó, mogyoró, tejszín és valamilyen gyümölcs kell bele. Ha valaki ki szeretné próbálni, egy magyar nyelvű receptet is találtam. Én még nem kóstoltam meg, de állítólag elég édes.

A nap svéd szava: bakelse (sütemény)

2012. szeptember 22., szombat

Utcai leltár

Valamelyik nap elgondolkoztam rajta, hogy mennyi minden mellett megyek el nap mint nap, ami fel sem tűnik, de nem jellemző pl. Magyarország utcáira. (Legalábbis tudomásom szerint...)

Mivel szeretem a listákat, itt van egy arról, hogy mikkel találkozhatunk a Malmöben járva-kelve:

  • Könyvtárbusz (bokbuss) - hogy azokhoz is eljussanak a könyvek, akik esetleg nehezebben tudnak elmenni az igazi könyvtárba. Kb. 30-féle újság és 1000 könyv található a fedélzeten, a busznak meghatározott menetrendje és megállóhelyei vannak. Az interneten megrendelt / lefoglalt könyvtári könyveket ide is kérhetjük. Egyébként még a kórházban is van kihelyezett mozgókönyvtáros.

  • Lovasrendőrök - focimeccsek idején többen cirkálnak, de nyugodt hétköznapokon is előfordulnak, kettesével a belvárosban. A rendőrség weboldala szerint a lovasrendőrök arra is jók, hogy így az emberek könnyebben elegyednek beszédbe a rendőrökkel, ki gondolta volna :-) Skåne-ban kb. 20 rendőrló van, mindegyikük barna (hogy tömegben egy kívülálló ne tudja őket megkülönböztetni).

  • Szemetes egyszer használatos grillnek - én a Västra Hamnen-en láttam, de valószínűleg más parkosított helyen is előfordul. A svédek nemzeti sportja a szabadban grillezés - tavasztól őszig, ha az időjárás engedi -, és ezt bárhol űzik. Nagyon elterjedt az alumíniumburkolatú, eldobható grill (engångsgrill), ami környezetvédelmi szempontból rémálom, ugyanis több részre kellene szedni és különválogatni, de ez az esetek túlnyomó részében nem történik meg. Ez a fajta szemetes arra jó, hogy legalább egyben kidobják a használt grillt és pl. nem gyullad meg tőle a sima szemetes.

  • Függőágyak - szintén Västra Hamnen, a Turning Torso-tól a tenger felé (Scaniabadet) sétálva a házak között, egy kisebb játszótér mellett. Télen-nyáron kint van, jó minőségű műanyagból készült. Vicces élmény!

És mivel Malmö igazi biciklis város, vannak még ehhez kapcsolódó hasznos utcai tárgyak is:

  • Telepített biciklipumpa - 6 helyen a városban, éjjel-nappal működik. Nemcsak bicikli-, hanem babakocsi- és kerekesszék-logóval.
  • Biciklibarométer - 2 helyen a városban, mutatja az aznap a barométer mellett elhaladt biciklisek számát, plusz egy éves összesítést is.
  • Kitámasztó korlát - narancs színű korlát az átkelőhelyeknél, egyre több helyen - a jelzőlámpa mellett -, célja, hogy a zöld lámpára várakozó bicikliseknek ne kelljen a földre letenniük a lábukat :-) Bevallom, én nem szoktam használni, de a többség igen.

A nap svéd szava: barnvagn (babakocsi)

2012. szeptember 17., hétfő

Vallások, egyház

Svédország az 1530-as évektől egészen 2000-ig hivatalosan is lutheránus, protestáns állam volt és a Svenska Kyrkan (Svéd Egyház) volt az állami egyház. Viszont a 2000-ben életbe lévő egyháztörvény kimondta az állam és az egyház szétválasztását.

Napjainkban Svédország a világ legkevésbé vallásos országa. Felmérések szerint az ország lakosságának nagyobbik része, 46-85 %-a ateista, agnoszta vagy nem hívő. Ennek ellenére a svédek 68,8 %-a (6.519.000 fő) formálisan a lutheránus Svenska Kyrkan tagja (2011-as adat). A tagok kevesebb, mint 4 %-a jár egy átlagos héten templomba és kevesebb, mint 2 %-uk jár rendszeresen.

A Svédországban születettek 65 %-át a Svenska Kyrkan-ban keresztelik meg, viszont a temetések 84 %-a történik az egyház keretein belül. Évente a tagok kb. 1%-a lép ki az egyházból.

Tapasztalataim szerint - főleg az Amos-t olvasva - a Svenska Kyrkan tényleg felvilágosult, nyitott egyház. Pl. mint az egész Skandináviában természetes, nők is lehetnek papok. És amennyire látom, nagyon gyakorlatiasak is. Na de nem csinálok nekik reklámot...én azt hiszem, nem vagyok tag :-)

További vallások, amelyek nagyobb mértékben reprezentálva vannak az országban:
  • Iszlám - a bevándorlások eredményeképpen a második legnagyobb vallás, de nehéz számokat mondani, mert nem könnyű definiálni, ki is számít iszlámnak. Kb. 350 - 400.000-en lehetnek olyanok, akiknek iszlám a háttere, de nagy részük nem gyakorolja rendszeresen a vallását. A vallásgyakorlók számát durván 100.000 főre becslik, de ez valószínűleg inkább több. Minden nagyobb városban van mecset - ez pl. a malmöi, 1984-ben építették -, sok helyen ún. "pincemecsetek" (källarmoské) is létesültek, pl. egy lakásban vagy irodában. Malmöben kb. 15 ilyen létezik, a többségük Rosengård-ban.

    Ami az iszlám bevándorlást illeti, az 1980-as évekig a törökök voltak többségben, de a 70-es végétől olyan nagy számban érkeztek irakiak és kurdok (az iráni-iraki háború és Szaddam Husszein politikája miatt), hogy hamarosan számbeli fölényre tettek szert. Ezután pedig egyre több iráni, bosnyák, etióp vándorolt be. Jöttek még iszlám bevándorlók Libanonból, Szomáliából és Koszovóból / Albániából is.

  • Katolicizmus - Kb. 87.000 tag (2007-es adat), stockholmi székhellyel. Katolikus országból érkezve érdekes arról olvasni, hogy korábban tiltott és erősen szankcionált volt a katolikus egyház tanait követni, pl. 1593 után minden katolikust kiutasítottak az országból. Még 1624-ben is kivégeztek magasrangú hivatalnokokat csak mert nem voltak feladni a hitüket és áttérni az államvallásra. Csak 1873-tól engedélyezték svéd állampolgároknak, hogy katolikusok legyenek, viszont korlátozták a jogaikat: nem tanulhattak és dolgozhattak tanárként, ápolónőként vagy orvosként...

    Talán a tagok számából is kitalálható, hogy Magyarországgal ellentétben Svédországban nagyítóval kell keresni a katolikus templomokat. Valamint a kinézetük sem a megszokott "templomforma": amiket eddig láttam inkább a "minimalista ház modern harangtoronnyal" mintát követték.

  • Buddhizmus - Kb. 35 - 40.000-re becsülik a svédországi buddhisták számát. A legtöbb követő ázsiai származású, Thaiföldről, Kínából vagy Vietnamból származik. A leggyorsabban növekvő vallás, 2006 és 2009 között 38 %-kal nőtt a buddhisták száma.

  • Zsidó vallás - az 1500-as évektől kezdve van jelen Svédországban. Jelenleg kb. 20.000 zsidó él az országban, ennek 30 %-a tagja egy gyülekezetnek, azaz ők hagyománykövetőnek / vallásosnak nevezhetőek.

A nap svéd szava: medlem (tag)

2012. szeptember 12., szerda

Vallás + ateizmus + Skavlan

A szezonindító Skavlan adása nagyon provokatívra sikerült, de biztosan ez is volt a készítők szándéka. A műsort a vallás témájára fűzték fel, még egyszerűbben megfogalmazva: higgyünk-e vagy sem? Megtudtuk, hogy pl. az ex-ABBA-tag Björn Ulvaeus ateista, de az est nagyágyúja a világhírű brit tudós, Richard Dawkins volt, aki könyveiben és előadásaiban tudományos alapokon cáfolja Isten létezését.

Az est zenei fellépője a The Killers amerikai együttes volt, amelynek frontemberét egy kis beszélgetésre is elkapták. Persze előre megfontolt módon Dawkins professzorral szembesítették a hithű mormon Brandon Flowers-t. Hamarosan kapkodhattuk a fejünket - és a levegőt -, amikor az előbbi szimplán humbugnak minősítette a mormon vallás alapjait (diplomácia rulez). Láthatóan forrt a levegő, én a fotelból hüledeztem, hogy "hűha" meg "hú, ez túl erős". Nem irigyeltem a srácot, akinek ráadásul vissza kellett mennie a színpadra egy kiadós válasz helyett, így csak gyilkos pillantásokat vetett vitapartnerére. Nem kételkedem Dawkins tudásában, de azt hiszem, ennél lehet sokkal finomabban is fogalmazni...nyilván egy hithű embert úgysem tud két perc alatt "áttéríteni".

Egyébként nagyon érdekes beszélgetések születtek most is, és nem csak vallástémában. Aki tud svédül - vagy norvégul -, megnézheti az interneten, most még 102 napig fent van, ráadásul feliratozva, ami svéd nyelvtanuláshoz ideális. (A következő adás pénteken, este 9-kor az SVT1-en.)

De aki nem akar egy órát rászánni a videóra, az a 40:20-tól nézze meg azt a 2,5 percet, ahol nagy kedvencem, Niklas arról kérdezi az embereket a városban, hogy megkeresztelték-e a gyerekeiket és ha igen, miért? A válaszok hihetetlenül szórakoztatóak...én gurultam a röhögéstől. Csak egy-két rész, amatőr fordításban (a videó persze ezerszer élvezetesebb):

- A lányod meg van keresztelve?
- Igen.
- És miért?
- Ööööö...mert...talán...csoportkényszer...vagy...
- Csoportkényszer???
- Neeeem...szóval...ööö...de...mindenki meg volt keresztelve...szóval tulajdonképpen...ááá, neeeem...

- És neked mit jelentett a keresztelő?
- Semmit, tulajdonképpen.
- Semmit?...De mégis megkereszteltetted a gyerekeidet?
- Igen.
- És megígérted, hogy keresztény szellemben neveled őket?
- Talán így volt, nem emlékszem.

:-)))

Legközelebb arról írok, mi is a helyzet vallásügyben Svédországban. Ez egész sok mindent megmagyaráz majd, azt hiszem.

A nap svéd szava: dop (keresztelő)

2012. szeptember 6., csütörtök

Vicces statisztika

Valamikor 2009 végén volt itt egy bejegyzés azokról a (gyakran vicces) keresőszavakról, amikkel idetaláltak egyes blogolvasók. Arra gondoltam, hogy most, a nyár elmúltával megnézem, milyen keresőkifejezések voltak népszerűek az elmúlt 3 hónapban. El kell hogy mondjam, ismét jót mulattam és szeretném a találtakat ismét megosztani, leginkább azokkal, akik már keresés nélkül is idetalálnak, amiért köszönet :-)

Naszóval, az élen nincs óriási meglepetés (zárójelben az előfordulás darabszáma):
  • svédországi munka (127)
  • svédasztal (27)
  • svéd gyerekversek (24)
  • Spotify (15)
  • svéd blog (12)
  • Lomb Kató (7)
  • albérlet Svédországban (7)
Az igazán érdekesek persze azok a szavak, amelyek csak 1-1 példányban fordulnak elő. Vannak a mindenféle más országok után tudakozók, pl.:
  • a norvég király esküvője
  • dán mobil zuhany
  • fullextrás börtönök Írországban
  • Szirmoé Olaszország
  • Grönland munka
  • munkakeresés Montreal szalámi gyárban
De akad magyar vonatkozású érdeklődés is:
  • sajtoltóanyagok Budapesten
  • arculati kézikönyv pöttyös túró rudi
  • magyar zászló magyar kutya (ez jó, olyan jelmondatszerű)
  • utolsó szabad társkereső oldalak magyarországon (de vajon mihez képest utolsó??)
És legyünk alaposak, a mellékhelyiséget se kerüljük ki:
  • piszoár lányoknak
  • WC kefe használata vicces
Ezek pedig mintha egy munkahelyi történetet formáznának...
  • bizonyítvány forma torta
  • a torta, ami
  • elköszönünk egy kolléganőtől
  • borostyán kötőtű
  • gumicsizmába tulipán
Aztán ott vannak az állatok, számomra nem igazán világos összefüggésekben. Tényleg írtam volna ilyenekről?...
  • "német juhászkutya" könyv letöltés  
  • a disznó részei    
  • lovak a tengerparton    
  • tolvaj kacsák
De a legnagyobb kedvencem kétségtelenül ez a gyöngyszem:
  • nyári ruhák nyulaknak
...talán azért, mert (törpe)nyúltulajdonos lévén át tudom érezni az illető kétségbeesését. De azért azt hadd meséljem el, hogy a mi nyulunk egész jól átvészelte a (svéd!!) nyarat, bármiféle ruha nélkül :-) Remélem, végül sikerült ruhát találni - vagy ha nem, akkor talán mégsem volt rá szükség. Úgy hallottam, Magyarországon egész jó idő volt ezen a nyáron...

A nap svéd szava: fängelse (börtön)

2012. szeptember 4., kedd

A szükséges medvecukor

Aki egy kis időt eltölt Svédországban, hamar felfedezi, hogy itt nagy kultusza van a lakrits-nak, amit mi magyarul medvecukornak nevezünk. Magyarországon nem is igen szoktam látni a boltban (bár tévedhetek is, mostanában ritkán járok arrafelé), itt viszont annyi formája és megjelenése van, hogy felsorolni is nehéz.

Alapból van ugye a csomagolt lakrits, de abból is különböző erősségűek ill. más-más gyártók termékei. Ha valaki alapból nem utasítja el ezt az ízt, annak érdemes többfélét is kipróbálnia, nagyok lehetnek a különbségek. Aztán ott van a kimért verzió, amiből magunknak lapátolunk a papírzacskóba a szupermarketben, akár vegyesen a többi cukorkával/csokival (én ez utóbbit ajánlom, mert töményen sok lehet a lakrits...én szóltam!). Sőt, maga a medvecukor is gyakran van más cukorral kombinálva, mint ahogy a fenti képen is látszik. Jó tudni, hogy ha a medvecukor nem édes, hanem sós, akkor salmiak-nak hívják, ami finnül salmiakki :-).

Amikor először láttam lakrits-os jégkrémet, szó szerint elhűltem. Azóta tudom, hogy ebből is van többféle. Persze létezik medvecukordarabokkal töltött csoki is. Na meg rágógumi is van, pl. a lakrits-málna egy szokásos kombináció. Ja, és a teát ne feledjem. Viszont a csúcs - szerintem - a medvecukor ízű snus. A snus-ről még 2008-ban írtam, ez is egy svéd specialitás.

De mindent lehet még fokozni: 2009 óta minden év áprilisában megrendezésre kerül a lakrits-fesztivál Stockholmban, előadásokkal, kóstolókkal, sőt bűvészekkel (akik eltüntetik, majd elővarázsolják a medvecukrot). Legközelebb 2013. április 20-21-én lesz ilyen fesztivál.

Könyv is jelent meg a témában, "Lakrits: egy szerelmi vallomás feketében" címmel, ami nagyon alaposan kivesézi a témát.
 
Nem tudtam, de a medvecukor alapanyaga az édesgyökér-kivonat, és gyakran az ánizsolaj is. Az édesgyökeret korábban gyógyszerként használták, az 1970-es években még lehetett kapni a svéd gyógyszertárakban. Egyes kutatások szerint rákmegelőző hatása van (legalábbis állatoknál ezt tapasztalták). Túlzott fogyasztása viszont mérgezést okozhat, olyan nem kívánt hatásokkal, mint magas vérnyomás, ödéma, káliumhiány és hormonális változások, amelyek a szervezet sószintjét befolyásolják. Általában ez enyhe tünetekkel jár, de ritka, szélsőséges esetben életveszélyes állapot is kialakulhat. Svédországban évente kb. 10 mérgezéses eset fordul elő.

Egy kis lakrits-statisztika (1991-es adatok, de szerintem ma is igaz lehet):
  • Éves svédországi import:
    - 4 tonna édesgyökér
    - 267 tonna lakritskivonat
    - 5390 tonna lakritstartalmú édesség
  • Éves svéd lakritsfogyasztás:
    - 1 kg / fő
  • Éves lakritsfogyasztás a többi északi országban:
    - 1,5 - 2,5 kg / fő

A nap svéd szava: godis (ejtsd: gúdisz; vegyes édesség, főleg a kimérhető fajtára használják)

2012. augusztus 29., szerda

Ingrid

Ma 30 éve - egyben a 67. születésnapján - hunyt el Ingrid Bergman, a Casablanca ünnepelt sztárja (amelyben Humphrey Bogart oldalán játszotta a főszerepet). Az Index oldalán van egy képes összefoglaló az életéről, de találtam még néhány érdekes tényt róla:

  • Nem azonos Ingmar Bergman (szintén világhírű svéd) rendező feleségével, akit érdekes módon ugyancsak Ingrid Bergmannak hívtak. Ingmar Bergmannak is csak névrokona.

  • Ugyan a Casablanca-ról emlékszik rá a világ, őt nem jelölték érte Oscar-díjra. Sőt, azt remélte, hogy a halála után többé nem fogják játszani ezt a filmet. Viszont három másik filmért megkapta a szobrocskát: Gázlámpa, Anasztázia és Gyilkosság az Orient expresszen.

  • A Casablanca ugyanakkor nem maradt díjazatlanul: a 8 jelölésből végül 3 Oscar díjat kapott, többek között a legjobb rendező díját. A film rendezője a magyar Kertész Mihály volt.

  • Ingrid folyékonyan beszélt svédül, angolul, franciául, németül és olaszul

  • Lakott Stockholmban, Hollywoodban, Rómában, Párizsban és Londonban is

  • Több férfipartnerének (pl. Bogartnak is) magasítást kellett viselnie a forgatások alatt, hogy ne legyenek alacsonyabbak Ingridnél, aki 175 cm-jével magasan kiemelkedett az akkori színésznők közül

  • Egyszer azt mondta: "Mindig vígjátékokban akartam játszani, de ezt csak idős koromra fedezték fel. Azt hiszik, minden svéd olyan, mint Greta Garbo."

  • A stockholmi Arlanda reptéren van egy óriásplakát: "Üdvözlöm városomban, Ingrid Bergman, legenda" (megjegyzés: én erre nem emlékszem, ha valaki aki arra járt mostanában, megerősítené, hogy ott van-e valóban?...)

  • A tengerparti svéd városka, Fjällbacka - ahol Svédországban lakott harmadik férjével - kikötőjének terét ma Ingrid Bergman térnek hívják, itt áll a mellszobra is. Hamvait a közelben szórták a tengerbe.

A nap svéd szava: födelsedag (születésnap)

2012. augusztus 23., csütörtök

A kontinens...és mi

Olvasmányélményeink alapján tudjuk, hogy az angolok bizonyos távolságot tartanak Európa többi felétől, vagyis amikor azt mondják, "a kontinensen", akkor a) magukat természetesen nem értik bele b) kissé felsőbbrendűen nyilatkoznak dolgokról ("bezzeg itt...", stb.), persze tisztelet a kivételnek. Ennek az az alapja, hogy ők a Brit-szigeteken laknak, vagyis fizikailag tényleg nem érintkeznek a kontinenssel. Az már más kérdés, hogy ettől függetlenül Európa részét képezik.

Úgyhogy eléggé meglepődtem, amikor rádöbbentem, hogy a svédek ugyanígy éreznek, annak ellenére, hogy itt csak egy félszigetről van szó. Illusztrációként íme néhány újságcikk címe (és maguk a cikkek), amelyeket a neten találtam:

A Wikipedia is alátámasztja ezt a véleményt, szerinte a kontinentális Európa fogalma elég rugalmas és attól is függ, melyik országból nézzük. A Brit-szigeteken kívül Izland, Málta és Ciprus alapból kivétel (mert azok is szigetek). Néha a Skandináv-félsziget, a Balkán és az Ibériai-félsziget is kihagyható. A Skandináv-félsziget ráadásul délről nézve szigetszerű, mert át kell kelni a vízen, hogy meg tudjuk közelíteni, körbemenni elég hosszadalmas. De visszatérve a Wikipedia idevágó részére, az északi hagyományok alapján gyakran egész Észak-Európát is kontinensen kívülinek veszik (vagyis Finnországot is, ami nem része Skandináviának). Persze az angolok szerint csak a Brit-szigetek és Izland kontinensen kívüli...

Érdekes, mert mintha azon menne a verseny, hogy ki tart nagyobb távolságot Európától. Miközben mindannyian európai országok, hiszen nyilván nem szeretnének pl. Afrikához tartozni :-) Nem is beszélve az Európai Unióról, ami szintén európai országokat tömörít, ha nem tévedek.

* Ez a cím azért is sajátságos, mert az Öresund-híd Dániába vezet át, ami a fenti logika szerint szintén nem kontinens. De olvastam fórumot is a témában, ahol valaki azt fejtegette, hogy Koppenhágának "kontinensjellege" van. Na ezt rakjuk össze!

A nap svéd szava: ibland (néha)