Voltunk a lovasboltban is, ahová a "cipőket" mentünk be megnézni. Ez alapján valami speciális cipőkre/csizmákra számítottam, valójában a különféle, hihetetlen formagazdagságú lópatkók töltöttek be egy egész falat. Mint megtudtam, külön tudomány az ügető lovak "kiegyensúlyozása" a patkók segítségével. Vagy anélkül. Pl. láttam egy lovat, aminek éppenhogy levették az első patkóit a verseny idejére.
És persze megnéztünk pár futamot is. Kicsit okosodtam is, megtudtam pl., hogy miket kell figyelembe venni a fogadásnál - bár nincs "tuti tipp" -, és kis tételben fogadtunk is. Nem nyertem egy őrét sem, bár az egyik futamnál eltaláltam a befutót (de akkor pont nem fogadtam). De azért izgalmas volt úgy nézni a versenyt, hogy volt egy pici tét is :-) Arra a következtetésre jutottunk, hogy a lovak igenis élvezik a versenyzést. És érdekes, de a hendikeppel induló lovak épp azok, amiknek jobbak a korábban szerzett eredményei...ezért indulnak 20-40 méterrel hátrébbról.
Jó hír: ha valaki esetleg Svédországban lovat akar venni, nem kell nagyon gazdagnak lennie. Lehet egy részt is venni. Pl. egy ló 5%-át. Vagy 10%-ot. Vagy 25%-ot, mint a kollégám. Ez teljesen szokásos dolog. Egyébként ha az embernek nincs lova (vagy egy lótulajdonos kollégája...), akkor persze nem jut be az istállóba és környékére - a kulisszák mögé - csak a lelátóra. Ami persze szintén nem megvetendő. De abszolút van varázsa a lótulajdonosi létnek: szép lovak testközelből, friss levegő, némi mozgás - plusz a versenyeken izgalom, hogy hányadik lesz a saját paci?
Malmöben is van egy nagy lóversenypálya, a Jägersro. Ezek után kedvem támadt oda is kilátogatni, ha szebb idő lesz...(itt most -3 fok volt és nagy hó)
A nap svéd szava: travbana (ügető, ahol a lovak kis kocsiban húzzák a hajtót, ld. a képet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése