2009. február 26., csütörtök

Ami a nyelvet illeti...

Azért ha éppen elszánom magamat, hogy svédül kommunikáljak a kollégáimmal, kapok ám pozitív visszajelzéseket...amik remélhetőleg elültetik a tudatalattimban (is), hogy igenis erőt kell vennem magamon és túl kell lépnem a lustaságomon. Ma reggel pl. pár mondatot váltottam a "lovas" kollégámmal...konkrétan azt is említettem neki, hogy az utazási költségtérítésem nagyon fontos, mert lovakra akarom költeni ;) Ezeket hallva egy másik kolléga meglepetten kérdezte, hogy ugyan mióta tanulok svédül, hogy ilyen jó a kiejtésem? (Izé...ez jólesett, már ha csak a fele is igaz, akkor is.) Aztán egy problematikus ügyben svédül írtam mailt egy másik kollégának, aki megjegyezte, hogy hibátlan volt a mail és simán azt hitte, hogy egy svéd írt neki, hehe. Persze nem fényezem magamat túlságosan, írni amúgyis sokkal könnyebb, mert nyugodtabban át lehet gondolni a szórendet meg az egészet.

De a legkönnyebb svédül olvasni. Mindennapi "eledelem" a Metro újság (a negatív híreivel együtt), de több regényt is olvasok párhuzamosan. Az egyik a Nynne naplója (Nynnes dagbok), ami Bridget Jones naplójához hasonló, de szerintem sokkal jobb. Már a második kötetet falom. Hihetetlenül jól olvasható szövege van, remek kifejezésekkel teletűzdelve. Aztán a főnököm tanácsát megfogadva - miszerint érdemes valami olyan könyvet olvasni idegen nyelven, amit az anyanyelvünkön már többször is olvastunk - az egyik kedvenc Agatha Christie regényemet vettem ki a könyvtárból. Tényleg beválik: bár előre tudom a végét, de mégsem unalmas és közben van energiám a svéd szavakra is figyelni.

Csak az a bosszantó, hogy az a rengeteg kifejezés, amire olvasás közben rájöttem - vagy egyébként is megértek az írott és beszélt szövegekben -, leginkább passzívan csücsül a fejemben. Ez azt jelenti, hogy ezekkel a szavakkal kellene valamit mondanom, az istennek se jutnak eszembe. Hát ezért kell erőltetni a svéd beszédet, hogy rutint szerezzek. A csudába, ilyenkor mindig rájövök, hogy nem is olyan jó, hogy olyan remekül el lehet itt mindenkivel angolul társalogni. Így nem vagyok eléggé kényszerítve...

Másrészről viszont nem vagyok elégedetlen: a munkahelyemen az összes meeting és össznépi megbeszélés svédül van. Ha időnként megkérdezik tőlem, hogy inkább angolul legyen-e, mindig azt mondom, hogy nem. Legyen csak svédül. És ami jó érzés: teljesen végig tudom követni, hogy miről van szó. Még ha angolul is szólok hozzá. Persze néha lemaradok (pl. ha a főnököm a maga hadarós módján adomázik), de azért ez hatalmas fejlődés ahhoz a tavaly októberi naphoz képest, amikor az első svéd meetingen résztvettem. Egy-egy szót elkaptam, de összefüggéseiben lövésem sem volt, miről beszélnek ;)

A nap svéd szava: möte (találkozó/megbeszélés)

2009. február 24., kedd

Egy különleges nap

Ma volt a speciális svéd édesség, a semla (=zsömle) napja, a fettisdag, aminek az eredeti jelentése: "kövér kedd" (den feta tisdagen), ami arra utal, hogy régen a húsvét előtti böjtöt megelőző kedden - és csak akkor - ettek semla-t. Manapság már karácsony és húsvét között végig lehet kapni...és nemcsak kedden ;)

Az egész alapja ez a zsömleféle péksütemény, amiből egy kis kalap is van neki vágva, plusz mandulás krémmel és tejszínhabbal van megtöltve. Több újságban - pl. a Metro-ban - is közzétettek semla-teszteket, ahol az önkéntes újságírók (micsoda nehéz feladat!) szubjektív véleményt mondanak a különböző helyeken vásárolt sütikről. Egy eskilstunai helyi ingyenes újság (az Evelina) szerkesztői pedig egyenesen a helyi rendőrörsöt szórták meg semla-csodákkal, mondván hogy ők úgyis sok édességet esznek járőrözés közben, na meg amúgy is hozzá lehetnek már szokva a mindenféle ellenőrzéshez. A rendőrök persze örömmel vállalták a kihívást (vagyis a tesztelést). Tényleg nem kegyelmeztek: az egyik semla el is vérzett, élvezhetetlen mellékíze miatt...

Az össznépi felhajtást látva már egy ideje gondolkodtam, hogy kellene venni egy-két darabot, ha már ilyen idényjellegű dologról van szó, de a cégem gondoskodott róla, hogy végre megkóstoljam, ugyanis ma délelőtt nagy tálnyi semla várt ránk az ebédlőben ;) A saját tesztem eredménye szerint a mandulás krém pont jó volt, a tejszínhab pedig nem volt édes, ami nálam plusz pont. A tészta amolyan semmi különös, de az összhatás végülis kellemes (4-est kap a maximális 5-ből).

És ha már a jeles napoknál tartunk, akkor illik megemlítenem a nap hírét is, miszerint a trónörökös Victoria koronahercegnőnek végre megkérte a kezét a barátja. Daniel Westling ugyan nem kékvérű, de élvezi a király és a királyné teljes támogatását. Az ország egy része - és persze a média - már hosszú hónapok óta erre várt, szerintem nem kis nyomás van Victorián. Az esküvő tervezett időpontja 2010 kora nyara. Akit érdekel a királyi család bejelentése videón (modern idők...), az ide kattintson.

A nap svéd szava: vispad grädde (tejszínhab)

2009. február 22., vasárnap

Bicikli plusz szánkó

Ha már sportlov, akkor megosztom a svéd téli sportokkal kapcsolatos legújabb felfedezésünket.

Szóval végy egy viszonylag jó erőben lévő apukát, akit a hó nem riaszt el a biciklizéstől. (Mondjuk a svédek kb. 90%-a ilyen, hóesésben is kerekeznek.) Kösd a bicikli után a gyerek szánkóját. Majd együtt tegyetek nagy köröket a társasházi kertben. A gyerek garantáltan élvezni fogja a mókát...az apuka meg még edzettebb lesz :-)

A 6. emeleti ablakunkból láttuk tegnap ezt a kettőst. Szerencsére sikerült lencsevégre is kapnom a jelenetet, lásd a mellékelt képet...

A nap svéd szava: idrott (sport)

2009. február 21., szombat

Lakásügyek

Szerencsésen túlvagyunk a február 17-én, amit nagyon vártunk, mert aznap kaptuk meg az új (azaz nekünk új, de igazából használt) malmöi lakásunk kulcsait. Még tavaly decemberben találtuk a lakáshirdetést a neten és úgy találtuk, hogy megfelel a kívánságainknak: nem túl kicsi lakás, zöldövezetben van (egy nagy park közvetlenül a szomszédban), jó a közlekedés, és főleg: van erkély és fürdőkád is, amik az én mániáim :-) December 19-én néztük meg a lakást és dec. 26-án(!) kötöttük meg az adásvételi szerződést az ingatlanközvetítő irodájában. Egyébiránt nem költöttünk sokat a karácsonyi ajándékokra ;)

Szóval még az évvégi ünnepek előtt/között belevágtunk a hitelügyintézésbe és mindenbe, ami ezzel jár. Mondjuk ha valaki itt lakást akar venni némi hitellel, kell hozzá háttér, leginkább a stabil munkahely igazolása az elvárt. De ha ez megvan, akkor a magyar viszonyokhoz képest elenyésző macerával lehet ügyintézni. Pl. nem kell a földhivatalba tulajdoni lapokért rohangálni - sőt, ilyennel, hogy földhivatal, egyáltalán nem is találkoztunk. Továbbmegyek: nem kell se ügyvéd, se közjegyző (hihetetlen, ugye?). Sok mindent az ingatlanközvetítő intéz: szerződés előkészítése, válaszok adása a felmerülő kérdéseinkre, kapcsolat a házzal - ahonnan engedélyt kellett kapnunk, hogy beköltözhessünk -, sőt hitelajánlatot is adott, bár végül nem attól a banktól vettünk fel hitelt.

Több banktól kértünk ajánlatot, itt ezt "hitelígéretnek" - lånelöfte - nevezik, azaz a bank papíron ígéretet tesz, hogy tényleg ad nekünk hitelt és mekkora összegben (ez az ígéret 6 hónapig érvényes). Érdemes ezt mihamarabb elintézni és már ennek birtokában lakásnézőbe menni, mert ez bizonyítja a komolyságunkat - és hogy tényleg kapunk hitelt -, plusz még időt is spórolunk vele. Ebből következik, hogy simán kimarad az értékbecslés és az ennek eredményére való várakozás is. Szimplán kiszámoljuk magunknak, hogy mennyink van, meddig nyújtózkodhatunk és a legtöbb bank weboldalán van valamilyen ügyes kis hitelkalkulátor, amiből saccolhatunk, melyik összeg milyen részletekkel fog járni (kb.). Ennek megfelelően töltöttük ki mi is a lånelöfte-igénylési kérelmünket. És ha már megvan, hogy melyik bank a legszimpatikusabb, akkor el kell dönteni a részleteket is, időpontot kell kérni tőlük, majd be kell menni a bankba aláírni (azt már korábban meg kellett jelölni, hogy melyik napon utaljanak). Kész. Az egész procedúra akár rövidebb, mint egy hét alatt is lebonyolódhat, pl. ha nem kell az eladó kiköltözésére várni (lånelöfte-t az interneten is lehet kérni, sőt leginkább ott).

A svéd lakáshitel-kamatok most a gazdasági válság (ill. a válság miatti többszöri alapkamat-csökkentés) miatt történelmileg alacsony szinten vannak, most éppen 2,5-3,5% között, a lekötéstől - és persze a banktól - függően. Ez viszont láthatóan élénkítőleg hat a lelassult svéd lakáspiacra mostanában.

Szóval az eheti legfőbb "szabadidős" programjaink: csomagolás és költözködés...

A nap svéd szava: bolån (lakáshitel)

2009. február 19., csütörtök

Sportos hét

A héten elmaradt a svédórám, az egész hetes sportlov (kb.: síszünet) miatt. Ami természetesen csak a diákokra vonatkozik – vagyis nekem természetesen kell dolgoznom -, de ennek folyománya, hogy a svédtanárnőm is elutazott a családjával Sälen-be - Dalarna megye, Észak-Svédország -, sielni. A sportlov eredete az 1940-es évekre nyúlik vissza, amikor még „kokslov" volt a neve (koksz-szünet) és az iskolai fűtéssel való spórolás volt a célja. Az ország különböző részein/megyéiben (län-ek) különböző hetekben van a szünet, néhány példa a teljesség igénye nélkül:

7. hét (múlt hét): Göteborg, Kungsbacka, Jönköpings län
8. hét (ez a hét): Skåne län (azaz Malmö is), Södermanlands län (azaz Strängnäs és Eskilstuna is), Hallands län (pl. Halmstad)
9. hét (jövő hét): Stockholms län - vagyis Stockholm is -, Dalarnas län, Västmanlands län, Gotland
10. hét (március első hete): Västerbotten, Norrbotten, Västernorrlands län, Jämtlands län
11. hét (március 2. hete): Jokkmokk

Dániában a 7. vagy 8. héten van szünet („vinterferier" a neve), Koppenhágában és környékén általában a hetedik héten.

Ilyenkor az újságok tele vannak sportajánlatokkal a diákoknak és utazási hirdetésekkel. Sokan a melegebb vidékeket (pl. Egyiptom, Thaiföld...) választják a havas sportok helyett. Mindenesetre Malmöben és Koppenhágában is rendesen havazott az elmúlt napokban, így aki esetleg otthon marad, az is elmehet szánkózni vagy mondjuk hóembert építeni :-) Vagy korcsolyázni. A malmöi Stortorget-en (főtér) március elejéig üzemel az ingyenes koripálya.

A nap svéd szava: skridskor (korcsolya) ...aminek a kiejtése kb.: „szkrisszkuur"

2009. február 16., hétfő

M, mint madarak

Ma hazafelé beugrottam az eskilstunai könyvtárba visszavinni egy újságot, és persze nem bírtam ki, hogy kicsit szét ne nézzek. Megint belekukkantottam Sherlock Holmes rekonstruált házába (babaház méretű, gondosan bebútorozva és dokumentálva), ahol - már a múltkor is észrevettem - sajnos egy ruhásszekrény felborult, gondolom, ez a valóságban nem így nézett ki :-) Na meg a DVD-részlegre is vetettem egy futó pillantást, isteni művészfilmjeik vannak, de ez most hagyjuk is: max. 3 napra lehet őket kölcsönözni, én meg holnap Malmöbe megyek.

Aztán a kézikönyveknél járva (ezeket nem lehet kivenni, csak helyben olvasni) eszembe jutott, hogy kb. egy hete milyen érdekes madarak csipogtak munkába menet az egyik bokron. Mármint én mentem munkába, ők lógósoknak néztek ki :-) Még életemben nem láttam ilyeneket, leginkább arra emlékszem, hogy jellegzetes sárga csík volt a fejükön. Azóta is furdal a kíváncsiság, hogy mik lehettek.

Na nézzük csak, van-e itt valami madárhatározó. Először egy jó nagy madárlexikont találtam, de végigpörgetve nem igazán találtam meg amit kerestem. Aztán találtam egy kisebb, de vaskos madárhatározót, aminek a szerzőjét és címét is felírtam (Lars Jonsson: Fåglar i Europa, azaz Európa madarai), mert nagyon élethű festményekkel illusztrálja a könyvét, gyönyörű és hasznos. Érdemes megnézni a weboldalát is (főleg a Bildgalleri alatt), egy csodaszépeket rajzol/fest. És hihetetlen, milyen sokféle hasonló madár van, jó lett volna egy fotót csinálnom a bokornál...

Kb. ekkor láttam meg még egy ígéretes könyvet a polcon: Európai madarak nevei 14 nyelven (írta Roland Sandberg). Bár kételkedtem benne, hogy a magyar nyelv is benne van a 14-ben, de szerencsére fogadásokat nem kötöttem, mert igenis benne van. Na ez az a könyv, ami a magamfajtának kell(ene). Mert itt van ez a rengetegféle madár, még a városban is, pl. szarka, varjú, csóka, feketerigó, kékcinke, veréb, sirály, és akkor csak a leggyakoribbakat említettem, és soha nem tudom, hogy vannak svédül. Vagy angolul. De néha magyarul sem, na. Úgy lapozgattam pár percig, mintha valami ínyenc étterem étlapját kaparintottam volna a kezem közé ;)

Nem gondoltam, hogy ezt még überelni lehet, de az az igazság, hogy valami sokkal gigantikusabb is sorakozott a polcon: egy kilenckötetes Világ madarai című angol nyelvű kézikönyv (Handbook of the birds of the world, valójában 13 kötetes), aminek egy-egy kötetét megemelni is alig bírtam. Olyan minimum 8 kg-ra(!) saccolom. Valamint hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy viszonylag kisebb könyvtár, nincs egy kategóriában pl. a malmöivel. És mégis tud meglepetéseket szerezni.

A nap svéd szava: fågel (madár)

2009. február 14., szombat

Minden szív napja

...svédül így hívják a Valentin-napot. Aranyos, nem? Nemcsak a szerelmesek, de a családtagok és a barátok is köszöntik egymást ezen a napon (már aki ünnepként tartja számon).

És itt is igyekeznek a mindenféle üzletek, hogy az ünnep által plusz vásárlókhoz jussanak. Egy cikkben olvastam, hogy nagyjából az apák napjával van egy szinten, viszont a Halloweennél, a svéd nemzeti naptól és a ramadannál nagyobb ünnep (...mármint a kereskedőknek!). A boltokat szív alakú édességek lepték el már hetek óta, de a zselészív mindent visz, ez amolyan Valentin-napi jelkép errefelé. Az idei év újdonsága a bio zselészív. A virágárusok ugyancsak készültek, sok-sok vörös rózsával. Ilyen szempontból Svédország sem különbözik Európa többi részétől. És ugyan valószínűleg nem megrendelésre érkezett, de hálás voltam az égieknek, hogy - végre! - gyönyörűen sütött a nap...

Az viszont szívmelengető, hogy ma délben három malmöi gimnazistalány Valentin-napi ebédet szervírozott - hajléktalanoknak. Már fél éve szervezték és igyekeztek céges szponzorokat szerezni. "Sokan mondtak nemet. Viszont akik igent mondtak, annál nagylelkűbbek voltak."

Egyébként a svédek nagyon fontosnak tartják a szabadidőben végzett önkéntes munkát, a különféle alapítványok támogatását és aktívan ki is veszik a részüket ezekből.

A nap svéd szava: Alla Hjärtans Dag (ld. a bejegyzés címét)

2009. február 13., péntek

Mai történet

Amikor a nap végén elkezdtem készülődni a vonatomhoz (gyalog 10-15 perc az állomás és nem szeretek rohanni), az egyik kollégám felajánlotta, hogy elvisz kocsival, csak még valamit el kell intéznie a gyártásban, 10 perc. Semmi gond, abszolút időben vagyunk. Elbaktattam a kijárathoz közeli öltözőbe, cipőváltás, sál, kabát, stb. Azért kellemesebb autóval menni ebben a hidegben, nemigaz?

Várok, várok, közben bentről erőteljes szirénázás hallatszik. Végre megjelenik a kollégám, viszont egyúttal vad - és hosszas - mobiltelefonálásba kezd a biztonságiakkal, hogy miatta van-e a vijjogás, mert ő most éppen onnan bentről jön. Közben az órámra nézek, már csak 10 perc van a vonatom indulásáig. Ajjaj, inkább mégis gyalogolni kellett volna... Na végre, letette.

Kimegyünk a dupla bejárati ajtón, a szabadban a srác erősen kutatni kezd a zsebeiben. (Remélem) vidám(nak tűnő) hangon reményemet fejezem ki, hogy ugye, megvan mindene? Hát, őszintén szólva a belépőkártyája (ami az ajtókat nyitja, amiket éppen én nyitottam ki neki) nincs meg. Talán bent felejtette az öltözőben? O.k., ezen ne múljon, csak pár lépés, visszafordulunk, dupla ajtó újranyitása, a férfiöltöző előtt drukkolok, hogy meglegyen. Nincs meg. Sőt, arra a következtetésre jut, hogy bezárta a fém öltözőszekrénybe, mégpedig a szekrény kulcsával(!) együtt: ráfordította a - köpenyére erősített tartón lógó - kulcsot, bedobta a köpenyt a szekrénybe, majd becsapta a szekrényajtót...

Konklúzió, ami szerencsére gyorsan kialakul: hétfőn leginkább szekrényfeltörés lesz, most meg nyomás az autóba. Igyekszem beleképzelni magamat a helyébe és vígasztalom, hogy ez bárkivel megtörténhet. "De velem most először." Útközben azt is is elárulja, hogy azért füstszagú, mert tűz volt. Na ne, még az is??? Ja, semmi komoly, csak ebédre virslit grilleztek egy tréning keretén belül. (ilyen időben? mínusz 10 fok van!)

Aztán semmi gáz, hepiend, elérem a vonatomat. Eszembe jut, hogy péntek 13 van. Milyen unalmas lett volna gyalogolni, hát nem? :-) (És ki tudta, hogy az amerikai repülőkön nincs 13-as sor? De a Malév gépeken van.)

A nap svéd szava: vidskepelse (babona)

2009. február 12., csütörtök

Mindennapi kenyerünk és társai

A múlt héten majdnem egy teljes répás kenyeret ittfelejtettem - Eskilstunában -, amikor hazamentem Malmöbe. (A kétlakiság leckéi, első rész: Hogyan menedzseljük az ételt, hogy ne romoljon ránk, amikor majd' egy hétig nem vagyunk a lakásban.) A címkéje szerint a legjobb február 5-e előtt fogyasztani - magyarul ezt lejárati időnek nevezik -, de kellemes meglepetés, hogy tegnap is teljesen élvezhető volt. És ma este is.

Egyébként a kenyér-téma megér egy misét. Még mindig keressük az igazit :-) Eddig talán ez a répás jött be a legjobban, de még nem próbáltuk ki mindegyiket. Általában nem túl olcsók, viszont a legtöbb kenyérben van cukor és/vagy sirap (ami szintén egy édes szirup). A magam részéről nem vagyok oda az édes kenyérért és hát nem is egészséges, úgyhogy azt keresem a csomagoláson, hogy "osötat" (nem édesített). Így máris kizártunk kb. 25-30-féle kenyeret a vásárlásnál, ha csak egy átlag szupermarketet veszünk alapul. Aztán lehet szelektálni az ár alapján is, mondjuk a 35-50 korona (~1000-1500 Ft) per kilogramm az már elég húzós. Plusz - ahogy korábban írtam is -, szoktam a dán oldalról is pékárut importálni ;)

A malmöi pályaudvaron van német pékbolt is. Sőt, találtunk már magyar pékséget is! Bár ez utóbbi nem esik útba (csak a buszról láttuk), így egyelőre nem tudok beszámolni a minőségről. De ma vacsorára pl. Pick téliszalámit ettem. Itt vettem a sarki szupermarketben és az ára sem volt hű de magas. A múltkor még egy fémkonzerves vecsési savanyúkáposztát is beszereztem. Bár a fehérboros ízesítés nem a favoritom, de azért nem volt rossz. Jellemző módon ezt írták rá svédül: "...ha túl savanyú lenne, cukorral ízesíthetjük". No comment.

A nap svéd szava: bröd (kenyér)

2009. február 10., kedd

Sok ló, plusz egy kutya

Ma délután izgalmas programom volt: az eskilstunai ügetőn voltam (Sundbyholm). Az egyik kollégám invitált meg, aki nemcsak "mezei" lóbarát, hanem vannak saját lovai is. A legfrissebb szerzeményét Porsche-nek hívják, ő - szó szerint - egy egylóerős, nyeretlen kétéves. Egyébként gyönyörű, barátságos paci, örült a törődésnek és a simogatásnak. De Sonjával, a helyi német vizslával is összehaverkodtam, aki igencsak jónéven vette, hogy jóideig vakargattam a fülét és alaposan megdögönyöztem. Szinte dorombolt, mint egy cica ;)

Voltunk a lovasboltban is, ahová a "cipőket" mentünk be megnézni. Ez alapján valami speciális cipőkre/csizmákra számítottam, valójában a különféle, hihetetlen formagazdagságú lópatkók töltöttek be egy egész falat. Mint megtudtam, külön tudomány az ügető lovak "kiegyensúlyozása" a patkók segítségével. Vagy anélkül. Pl. láttam egy lovat, aminek éppenhogy levették az első patkóit a verseny idejére.

És persze megnéztünk pár futamot is. Kicsit okosodtam is, megtudtam pl., hogy miket kell figyelembe venni a fogadásnál - bár nincs "tuti tipp" -, és kis tételben fogadtunk is. Nem nyertem egy őrét sem, bár az egyik futamnál eltaláltam a befutót (de akkor pont nem fogadtam). De azért izgalmas volt úgy nézni a versenyt, hogy volt egy pici tét is :-) Arra a következtetésre jutottunk, hogy a lovak igenis élvezik a versenyzést. És érdekes, de a hendikeppel induló lovak épp azok, amiknek jobbak a korábban szerzett eredményei...ezért indulnak 20-40 méterrel hátrébbról.

Jó hír: ha valaki esetleg Svédországban lovat akar venni, nem kell nagyon gazdagnak lennie. Lehet egy részt is venni. Pl. egy ló 5%-át. Vagy 10%-ot. Vagy 25%-ot, mint a kollégám. Ez teljesen szokásos dolog. Egyébként ha az embernek nincs lova (vagy egy lótulajdonos kollégája...), akkor persze nem jut be az istállóba és környékére - a kulisszák mögé - csak a lelátóra. Ami persze szintén nem megvetendő. De abszolút van varázsa a lótulajdonosi létnek: szép lovak testközelből, friss levegő, némi mozgás - plusz a versenyeken izgalom, hogy hányadik lesz a saját paci?

Malmöben is van egy nagy lóversenypálya, a Jägersro. Ezek után kedvem támadt oda is kilátogatni, ha szebb idő lesz...(itt most -3 fok volt és nagy hó)

A nap svéd szava: travbana (ügető, ahol a lovak kis kocsiban húzzák a hajtót, ld. a képet)

2009. február 8., vasárnap

Séta a parton

Ma délután 3 óra körülre elvonult az összes felhő és zavartalanul kisütött a nap. Végre!!! Már nem is tudom, mikor láttam ilyet az utóbbi időben - talán valamikor január elején? Pont azon gondolkodtam a napokban, hogy milyen nagyon távolinak tűnik a napsütés, a tavasz, a langymeleg levegő...pedig remélhetőleg már nem kell rájuk sokat várnunk.

Naszóval, ezt a természeti csodát látva (napsütés) - és előzetes terveinket felülírva - gyorsan összeszedtük magunkat, plusz a vékony habszivacs ülőpárnáinkat és elbuszoztunk a tengerpartra. Ahol persze fújt a szél, de egy szélvédettebb stégen leültünk és élveztük egy kicsit a napsugarakat.

Ez persze másoknak is eszébe jutott, mint programlehetőség és a tengerparti kávézónak is szép forgalma volt, különös tekintettel a teraszra. Kávézó társaságok, kutya- és gyereksétáltatók, biciklisek és szendvicsező fiatalok jellemezték a összképet. A fenti képemet is bizonyítékul tudom felmutatni: ilyen szép időnk volt ma!

A nap svéd szava: vindriktning (szélirány)

2009. február 5., csütörtök

Pillanatképek a túloldalról

Végtelen, türkizkék tenger, ragyogó napsütés, egy kis homokzátony 3 pálmafával...ma délután ezt láttam az íróasztalomtól, egy hatalmas tévéképernyőn. Ugyanis délelőtt megérkezett a dán irodába az a vadonatúj LCD-tv, amit már be is kötöttek a számítógépes hálózatba, szóval a trópusi háttér is onnan van. Nem kispályás a készülék, 42 collos (=107 cm!) képátmérővel rendelkezik. Persze mindenki megörült, hogy végre lesz min nézni a filmeket és a focimeccseket, de a hivatalos indoklás szerint céges prezentációkat lehet majd rajta látni. Na, majd elválik ;)

A jelenlegi koppenhágai időjárás persze elég távol van az fent vázolttól. Köd, pára, eső (ill. némi hószállingózás, de semmi komoly), olyan igazi álmosító idő. Tegnap azért munka után bemerészkedtem a belvárosba - ha már itt dolgozom! -, és megint meg kellett állapítanom, hogy ez igen! Legyen bár ködszitálás vagy hideg, ez akkor is egy világváros. Nagyvárosi hangulata van, de nem kellemetlen mértékben, épp ellenkezőleg: jólesően vibrál és pezseg. Nekem egy kicsit olyan Budapest-érzést ad, ha jobban belegondolok. Mert Malmö a maga 260.000 lakosával azért mégsem egy metropolisz...

Fényképezőgéppel a kezemben már megint úgy éreztem magamat, mint a kisgyerek, aki beszabadult a játékboltba. Pedig nem voltam sok helyen, csak a Nørreport vasútállomás környékén, ez a városrész a jelenlegi kedvencem. Az esti fények egyszerűen megunhatatlanok. (És kellene egy nagyon könnyű, kicsi, de magasra kihúzható állvány, hogy igazán jó, bemozdulásmentes képeket tudjak csinálni róluk.) Az a vicces, hogy szinte lehetetlen olyan képet csinálni, amibe nem lóg be legalább egy bicikli vagy egy-két bicikliző lakos. Vagy egy tucat egyszerre! Mindenhol ott vannak, és ez jó. Bár gyalogosként néha észnél kell lenni miattuk, ugyanezen okból kifolyólag :-)

Rengeteg kávézó van errefelé (is). A legszebbek és leghangulatosabbak - szerintem - a bogcafe-k, amik kávézó + könyvesbolt keresztezésével születtek. Ilyenben még nem voltam (ami késik, nem múlik...), de tavaly évvégén a Cafe Kreutzberg teraszán fogyasztottunk el egy-egy tejeskávét. Kreutzberg egyébként egy berlini városrész és a kávézó stílusa is ennek megfelelő volt, régi fekete-fehér fotókkal a falon. A kávé pedig - a dán árszínvonalnak megfelelően - nem túl olcsó, na de egyszer-egyszer ki lehet bírni.

Plusz amikor errefelé járok, az Illum nagyáruház pékségében szoktam egy-két speciális dán péksütit is venni, amiknek ugyan nem tudom a nevét (egyszerűen rámutatok és kész), de isteni finomak. A dánok nagyon értenek a sütik és a finom, főleg barna, magos kenyerek sütéséhez, ezt garantálom. Ja, és még egy dán specialitás a kenyérre tehető vékony ét- vagy tejcsokilap, amit 20 db-os dobozokban árulnak az élelmiszerboltok. Furának fura étel (a svédeknél nincs is ilyen), na de ha arra gondolunk, a Nutellát is szoktuk kenyérre kenni, máris elnézőbbek lehetünk ;)

A nap dán szava: pålaegschokolade (ez a kenyérre rakható csokilap)

2009. február 2., hétfő

Lehet egy otthonnal több?

Pont egy hete vagyok Eskilstunában, ami annak a tesztje, hogy végre egy kicsit kevesebbet utazzak munkaügyben. (Inkább itt maradok egy-egy hétvégét is, amivel olyan 12 órányi utazást spórolok meg Malmöbe és vissza.) Holnap délután megyek haza, ami egyrészt tökjó, másrészt ez az egy hét többnek is tűnik, mint 7 nap.

Most, hogy jóval többet voltam itt, igyekeztem kicsit otthonosabbá tenni ezt a lakást (is). Szerintem sikerült is, kellemes ide hazaérni és már nem olyan, üres ill. személytelen a tér. Ebben hatalmas segítség volt a - már említett - év eleji leárazás, ami szerencsére a lakberendezési boltokat sem kerülte el. A legtöbb apróságot (díszpárna, falióra, terítő, egyéb kiegészítők) a félár feléért vettem :-) A választék pedig tényleg minden igényt kielégítő, nemhiába híres a skandináv design és lakberendezés.

Itt a közelemben IKEA nincs is (ahhoz Stockholmba kellene mennem, ami nem vészes, olyan 1 óra vonattal), viszont van Mio vagy Åhlens, hogy csak két példát említsek. Ráadásul a Mio-ba menve - szombaton - az a meglepetés ért, hogy a végállomás felé közeledve a busz egyszercsak ráfordult egy keskeny erdei bicikliútra, amin nem is mehetnek autók/motorok, csak a busz. Egy erdőszéli, családi házas részen kellett leszállnom, ahol nagyjából a madár sem jár és kristálytiszta a levegő. Tényleg nagyon kellemes környék, bármikor odaköltöznék (így behavazva remekül mutatott pl.). És a bolt csak párszáz méterre volt a megállótól.

És van egy "vadiúj" használt fotelem is (lábtartóval!), a neten találtam a hirdetést. Kis ráfizetéssel házhoz is hozta a volt tulaj, Annelie, aki mint kiderült, nem egy fiatal lány (ahogy képzeltem), hanem egy nyugdíjas néni. Annak viszont elég vagány, legalábbis magyar mértékkel mérve. Miután rosszul emlékezett az utca nevére, a város egy másik pontjáról telefonált nekem, hogy most mi van. Amikor tisztáztuk a félreértést és megkérdeztem, elmagyarázzam-e, merre kell jönnie, magabiztosan kijelentette, hogy nem gond, van GPS az autójában :-)

Egyébként a svédeknél nem divat - vagy inkább nem szokás - a lakások elfüggönyözése, így az utcákon járva remekül lehet kukkolni. Na, én nem az embereket szoktam általában, hanem a lakberendezést. Habár az emberek nem is nagyon szégyenlősek...lásd a szaunákat is :-) A legtöbb lakás nagyon kellemesen van berendezve és az ablakokban ott figyel egy-egy lámpa is. Ebben a téli sötétségben kell is a fény. Habár ma már majdnem világosban indultam el és majdnem világosban mentem svédórára. De azt éreztem, hogy jó hideg volt, olyan mínusz 10 fok. Viszont itt nem omlik össze a közlekedés 10-20 centi hótól, mint Angliában - amiből nekem az ott, helyben blogoló magyarok beszámolója volt a legérdekesebb, pl. a Váratlan szabadnap... a Londonba költözött a tél... vagy a Szükségállapot :-) Mennyivel személyesebb egy-egy ilyen beszámoló, mint egy száraz hír az újságban!

A nap svéd szava: halva reapris (=a kedvezményes ár fele)

2009. február 1., vasárnap

Korona vagy euró?

A gazdasági válság hatása, hogy egyre gyakrabban merül fel a kérdés: jó-e Svédországnak a svéd korona - vagy inkább jobb lenne az euró? A témában 6 éve volt népszavazás, és a svédek többsége akkor a nem-re voksolt. Viszont a szakértőktől mostanában leginkább olyan véleményeket lehet olvasni, miszerint az akkori érvek már nem állják meg a helyüket és ma jobban járna az ország az európai pénzzel, pl. stabilabb, kiszámíthatóbb lenne a gazdasági élet. Persze ez még egy hosszú csata lesz (ha lesz egyáltalán...), aminek közel sem egyértelmű a kimenetele.

Így vagy úgy, 2009. január 1-től Höganäs az első "Eurocity" (euró-város) Svédországban, ami azt jelenti, hogy
  • az árakat koronában és euróban is kiírják
  • az üzletek eurót is elfogadnak, euróban is visszaadnak
  • az ATM-ek koronát és eurót is adnak
  • a városnak saját, hetente változó euróárfolyama van
  • a város euróban számláz, ha valamelyik cég/magánszemély ezt kéri
Höganäs egyébként egy 13.000 fős dél-svéd város, ami leginkább az ott gyártott "Höganäs" kerámiáiról híres.*

De pont tegnap vettem ki pénzt (Eskilstunában) az ATM-ből és annál az automatánál (mert eddig még nem találkoztam ilyennel) választhattam volna eurót is. Magyarországon csak egy ilyenről tudok: Budapesten, a Vörösmarty téren az OTP-nek van ilyen forintos + eurós ATM-je...ha ez még mindig igaz.

A nap svéd szava: minneslapp (bizonylat az ATM-es pénzfelvételről)

* most olvasom, hogy a gyár sajnos pont 2008-ban befejezte a svédországi gyártást és külföldre helyezte ki a gyárat (főleg Thaiföld, Srí Lanka)...