2013. január 30., szerda

Madárleltár

A napokban tették közzé a Svéd Ornitológiai Egyesület számlálásának az eredményét, amelyet már nyolcadik alkalommal végeztek el. Eszerint a téli madáretetőket jelenleg a következő fajok utalják:
  1. Széncinege
  2. Mezei veréb
  3. Kék cinege
  4. Süvöltő
  5. Citromsármány
  6. Zöldike
  7. Feketerigó
  8. Szarka
  9. Házi veréb
  10. Csóka
Az SVT cikkében mindegyik fent említett madárfaj fotója megtekinthető.

Saját, nem hivatalos statisztikám szerint a mi környékünkön - Malmö, azon belül Kirseberg - a kihelyezett táplálékgolyókat leginkább a cinkék, a csókák és a szarkák látogatják (igyekszünk is a bokor mélyére berakni a cuccost, különben az utóbbiak egyszerűen letépik és a magukévá teszik). Kifejezetten sok csókánk van, ami azt illeti. Vannak még helyenként feketerigók és verebek is, de verébből tényleg nem sokat látni. Ahhoz képest, hogy régen milyen közönséges madárnak számítottak - úgy látszik, a cinkéknek mostanában sikeresebb a stratégiája. Süvöltő, citromsármány, zöldike nem errefelé kosztol, sajnos...

Viszont január elején a tengerpart melletti fákon sok csonttollúra lettem figyelmes. Meglepő látvány volt a nagy csapatnyi bóbitás madár (nagyon helyesek egyébként), csak itthon tudtam beazonosítani őket a madárhatározóból. Még soha nem láttam ezeket a madarakat élőben, de pont azokban a napokban Magyarországról is érkezett hír róluk.

Ha valaki madarat szeretne etetni és nem éri be a kajagolyók kilógatásával (és az s.k. építéssel sem bajlódna), akkor a különféle boltokban hiper-szuper madáretetőkből választhat. Az egyik gusztusosabb, mint a másik - úgy látszik, a skandináv formatervezés itt is utat tört magának. A kedvenceim mégis a tipikus svéd faház mintájára tervezettek (ld. fent). Figyeljük meg az ablakot a gondosan kivitelezett függönnyel :-)

Megjegyzem, kicsit munkás volt a fenti madárfajok nevének a lefordítása. Röstellem, de nem vagyok annyira otthon a madarak világában mint pl. egy átlag svéd, így nem vágtam azonnal, mi micsoda. Addig rendben van, hogy "cinke", meg "veréb", de ezeken belül már gondban vagyok. Ráadásul svédül nem mindig konzekvensek az elnevezések, pl. széncinege = talgoxe (egyébként oxe = ökör), kék cinege = blåmes (a blå = kék, de a mes = gyáva ember, legalábbis eddig ezt a jelentését ismertem); valamint mezei veréb = pilfink (fink = pinty), házi veréb = gråsparv (grå = szürke, sparv = veréb, ezek után teljesen meglepő módon).

De a macera alapvetően az volt, hogy a svéd madárfajta-névhez a) először meg kellett találnom a latin nevet (mert az online szótár nem segített a direkt fordításban), majd b) a latin névhez meg kellett lelnem a magyar nevet. Na jó, nem volt vészes, a Wikipedia pl. erre is jó. Ja igen, a csóka svédül úgy van, hogy kaja. A kiejtés kb. ez: kaaaja. Jó, nem?...

A nap svéd szava: fågelbord (madáretető)

2013. január 26., szombat

Dobozos tricikli

Az egyik hollandiai bejegyzésben említettem ezeket a járműveket, pontosabban az ott elterjedt kétkerekű verziót. Igazságtalanság lenne elhallgatni, hogy errefelé is nagyon népszerű az effajta gyerekszállító-koncepció, csak itt valamiért a háromkerekűek a menők. (Mind a kettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.) Cirkál belőlük jópár itt a városban is. Viszont ami a kinézetet illeti, Amszterdamban azért kreatívabb járgányokat láttunk...

Ma találtam egy interjút a Sydsvenskan-ban egy anyukával, akinek van egy 5 éves kislánya és a család nemrég adta el az autóját, ami "csak állt és a pénzt vitte" - ehelyett vettek egy dobozos triciklit (ld. a fenti fotót: Jennie [35] és Amanda [5]). Nem bánták meg a döntést, hiszen központi helyen laknak - bár Malmöben amúgy sincsenek nagy távolságok - és Amanda szállításán kívül a nagybevásárlásoknál is remek szolgálatot tesz a jármű. (És persze megszűnt a kipufogógáz-kibocsátás, no meg buszbérletet sem kell fizetni, mondom én.) Ugyan ehhez 21.000 koronát (kb. 720.000 Ft) ki kellett csengetni, de Jennie szerint ez volt élete legjobb befektetése: egész évben használható, ingyen testmozgást biztosít és soha nem kell parkolóhelyet keresni, mint a kocsival. Sőt, gyakran kisebb távolságra is ezzel megy - gyaloglás helyett - ha jeges viszonyok vannak, mert jóval stabilabb. Ja igen, a képet látva azt hiszem, érdemes írásban is megerősítenem: a svédeket nem rettenti vissza a biciklizéstől holmi hó vagy jég :-) Kétlem, hogy nagy százalékban találnánk téli bicikligumikat a kerekeken (amiből ugye van szöges verzió is), de persze tévedhetek is.

Ebbe a típusba - Nihola Family, egyébként dán gyártmány - két gyereket lehet úgy beültetni, hogy be is vannak kötve, de háttal ültetve még egy harmadik is befér. Maga a láda 100 kg-ot is elbír, Jennie tesztelte úgy is, hogy a férje ült benne :-) Sokan furcsán néztek rájuk útközben, de a doboz bírta a strapát. Egyetlen probléma vele, hogy a tricikli nagy értéke miatt "veszélyeztetett állatfajta", sokan vannak, akik szívesen meglovasítanák. Jennie-éknek a házban van egy saját tárolójuk, amolyan garázsféle, amihez csak nekik van hozzáférésük. (Általában ha van egy lakóháznak biciklitárolója - mint nálunk is -, az közös, azaz nem annyira biztonságos, még lakatolás mellett sem.)

Aztán rátaláltam Marcus blogbejegyzésére is, aki tavaly nyáron újdonsült dobozos triciklitulajdononsként megosztotta az olvasókkal a pozitív és negatív tapasztalatait. Szintén Nihola Family az új családtag és nagy szerencsének tartja, hogy használtan meg tudta venni (egy dán pártól), mert nagyjából senki nem árul ilyesmit Skåne-ban (valószínűleg nagyon elégedettek vele). Ő a vásárlás előtt másféle tricikliket is kipróbált, és a legtöbbnél irányváltásnál az egész láda elfordul. A Nihola-nál csak a kerekek, és ez állítólag sokkal jobb érzés. Nagy pozitívumnak tartja a a 7-sebességes váltót is. Szerinte első pillantásra kicsinek tűnhet a doboz, de pl. legutóbb a következőket rámolta bele:
  • 2 gyerek
  • 2 nagy, teli bevásárlószatyor
  • 1 hátizsák (30 literes)
  • 1 ribizlibokor
...és még befért volna ez meg az, ha kellett volna :-)

Marcus ugyan nagyon szeret triciklizni, de amióta ezt teszi, más perspektívába kerültek a dolgok számára. A bicikliutak nem elég szélesek - a 3 kerék egyértelmű hátránya - és az utak közötti átmenetek nem elég egyenletesek, ez néha durva élményekhez vezethet (ezt egy sima biciklivel nagyon könnyű korrigálni és minden bringás ezt teszi, mondhatni tudat alatt). Aztán a parkolás sem könnyű: a "rendes" bicikliparkolókban egyszerűen nincs hely, hogy odalakatolja a méretesebb járművet. Úgyhogy a villanyoszlop az új barátja :-)

A Christiania Bikes is nagyon kedvelt márka Svédországban (is), ami szintén dán gyártmány és ugyancsak nem olcsó...

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, némi plusz infó (svédül):

A nap svéd szava: lådcykel (dobozos bi- vagy tricikli)

2013. január 20., vasárnap

Nem hivatalos pontrendszer

Sokféle pontozásos értékelés létezik, így elsőre a felsőoktatási ponthatárok, az autósok szabálysértések szerinti pontozása, vagy a műkorcsolyázók teljesítményének az értékelése jut az eszembe. Nos, itt nem ezekről lesz szó, hanem a svéd ún. "felnőttségi pontokról".

Igen, létezik egy ilyen elmélet - vagy inkább listaszerűség. Ez olyan tevékenységeket foglal magában, amelyeket az igazi felnőttek tesznek :-) Totál viccnek hangzik, de csak félig az. A mindennapi beszédben gyakran hivatkoznak rá, szóval egy valóban alkalmazott "tudományról" van szó.

Példaképpen, ezek a tevékenységek adnak felnőttségi pontot:
  • előfizetés napilapra
  • tévédíj fizetése (erről majd még írok a későbbiekben, hálás téma...)
  • konyhai munkánál kötény használata(!)
  • sütés
  • ruhák vasalása
  • tartós kapcsolat
  • rendszeres bevétel / fizetés
  • autó tulajdonlása
  • vendéglátás írásban megköszönése, mármint utólag (tipikus svéd dolog)
  • nyugdíjtakarékoskodás

Ha valakit érdekel, milyen szintre jutott el svéd mércével, bátran töltse ki az idevágó tesztet (figyelem: az itt hivatkozott összes weboldal svédül van), ahol a minél magasabb pontszám jelenti "A" felnőttséget (konkrét értékelés nincs a teszt végén, ez az egyetlen mérce). Ami engem illet, eszerint még nem vagyok felnőtt, no de sebaj, nagyon nem keseredtem el :-) Ugyanezen a weboldalon van néhány "felnőttsztori" is.

És aki azt hiszi, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, az nagyon téved. Van egy azonos nevű társasjáték is, amit meg lehet venni és barátokkal közösen lehet önelemezni. Ez annyival eredetibb, hogy a) jó sok, részletes kérdés van benne; b) egy teljesen tudománytalan módszer alapján azt is kiszámíthatjuk, hogy hány évesnek felelünk meg. Néhány példakérdés a társasjáték több, mint 300 kérdéséből.

Felnőttség ide vagy oda, az alkoholvásárlás alsó korhatára boltban 20 év, étteremben viszont 18 év. (Ez utóbbi korhatár indoklása az, hogy egy olyan helyen, ahol személyzet és más vendégek is vannak, nagyobb a kontroll, mint pl. otthon.)

A nap svéd szava: vuxenpoäng (felnőttségi pont)

2013. január 15., kedd

Abszolút vonzó & sikeres

Biztos mindenki látott életében már legalább egy Absolut vodka-hirdetést. Vagy többet is. Könnyen megragad a memóriában: jellegzetes üveg, igényes grafikai kivitelezés, plusz általában valami tömör, találó és vicces szöveg. Az Absolut vodka svéd termék, amit éppen itt délen, Skåne-ban (még pontosabban Åhus-ban) gyárt a Vin & Sprit nevű - korábban állami tulajdonú - cég.

1979-ben készült el az első üvegnyi belőle és már a 80-as években világszerte híres lett, köszönhetően az újszerű reklámnak és nem utolsósorban a speciális flaskának, ami régi orvosságosüvegre emlékeztet és a szöveg közvetlenül az üvegre van nyomtatva. A következetes és folyamatos - formatervezésre és művészetre épülő - marketingnek köszönhetően az Absolut a világ harmadik legkeresettebb italmárkája, a Bacardi és a Smirnoff mögött. Az üveg mindig is a marketing középpontjában állt és többek között olyan művészek értelmezték újra, mint pl. Andy Warhol.

A legfontosabb piac az USA, ahol 2003-ban 73 millió liternyit adtak el belőle, ami az összes importált vodka 40%-a. 1986 óta különféle ízesítésű verziók (pl. Citron, Vanilia, Pears, Mango, Orient Apple...) is megjelentek a piacon és vannak speciális kiadások is (pl. New Orleans, Miami, Mexico...), ez utóbbi sorozatból a 2012-es Absolut Unique nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 4 millió teljesen egyedi üveggel jelenjen meg (ahol mindegyik üveg számozott). Nem vagyok egy vodkafogyasztó - egyáltalán nem! -, de ezek az üvegek szerintem egyszerűen gyönyörűek. A fentiekkel sem az alkoholfogyasztást szándékozom növelni, inkább az esztétikai élményre koncentrálok. Ami tagadhatatlan.

Ui.: A svéd állam 2008-ban eladta a Vin & Sprit -et a francia Pernod Ricard alkoholgyártó cégóriásnak, amely szerencsére a továbbiakban is folytatja az Absolut-hoz illő terméktervezést és marketinget, ezért 2012-ben díjat is kaptak a Svéd Kereskedelmi Kamarától.

A nap svéd szava: marknadsföring (marketing)

2013. január 11., péntek

Identitás. Zavar?

Patrik Lundberg nem gondolta, hogy ilyen nehéz lesz a dolog, hiszen ő csak elköltözött egy másik svéd városba: a kb. 8000 lakosú Sölvesborgból Malmöbe. De amíg a kisvárosban nagyjából mindenki tudta, hogy ő kicsoda, Malmöben újra és újra megkérdezik tőle, hogy honnan jött - hiszen a bőrszíne sárga. Hiába érzi magát svédnek, akinek nem számít a bőrszín, ez nem ilyen egyszerű. Hiába mondja, hogy Sölvesborgból jött és Malmöben lakik, az emberek nem elégednek meg ezzel a válasszal. Patrik könyvet is írt a tapasztalatairól, amit január végén adnak ki "Gul utanpå" (Kívülről sárga) címmel.

A svédek azt kérdezik, honnan jött, viszont külföldön - a bőrszíne miatt - nem hiszik el, hogy svéd. Úgy érezte, hogy meg kellett írnia ezt a könyvet, különben olyan lenne, mintha belenyugodna abba, hogy nem fogadják el annak, aki. Egyébként 1983-ban született Dél-Koreában, ahol hamarosan gyermekotthonba adták. Tízhónapos korában fogadták örökbe a sölvesborg-i szülei. Úgy nevelték, mint bármelyik svéd gyereket és soha nem csináltak belőle nagy dolgot, hogy Koreából jött. Hogy elfogadtassa magát, mint a svéd Patrik Lundberg, folyamatosan többet teljesített, mint a többiek. Ezáltal elérte, hogy végre jól érezte magát a bőrében.

Egészen addig, amíg 20 éves korában el nem költözött Malmöbe. Itt hirtelen megszűnt a sölvesborgi Patrik Lundberg-nek lenni, hanem úgy néztek rá, mint egy bevándorlóra a sok közül , és vagy "koreai" vagy "kínai" jelzőt akasztottak rá. Vagyis a bőrszínével azonosították. Attól függően, hogy éppen hol tartózkodik, különböző kérdéseket kap. Sölvesborgban - ahol ismerik a történetét - ő az "örökbefogadott", a nagyvárosokban, mint Göteborg, Malmö vagy Stockholm, abból indulnak ki, hogy bevándorló vagy turista. "Akárhányszor kávét rendelek Stockholmban, angolul beszélnek hozzám."

Amikor 2007-ben Koreába ment tanulni, egy teljesen új érzést ismert meg: senki nem kérdőjelezte meg az identitását az eltérő bőrszín miatt. Viszont mindenki azt feltételezte, hogy ismeri a nyelvet és mindent tud a kultúráról és a társadalomról. Malmöbe visszatérve rájött, hogy két országhoz tartozik és ha meg kellene határoznia magát, akkor kívülről sárga, belülről fehér.

Ma mindhárom helyen otthon érzi magát: Sölvesborgban, Malmöben és Koreában is. Mivel az emberek ezt nem mindig fogadják el, úgy érezte, meg kellett írnia a könyvet, hogy mások is belássák, nem minden fekete vagy fehér...

(A kép csak illusztráció. A DN.se cikke alapján.)

A nap svéd szava: hudfärg (bőrszín)

2013. január 5., szombat

Fogyasszunk okosan

Január, az újévi fogadalmak ideje. Ilyenkor legtöbben a "végre lefogyok", "abbahagyom a dohányzást" vagy "elkezdek edzeni" gondolatokkal igyekeznek egy egészségesebb jövőt vizionálni. Több-kevesebb sikerrel, mert a változtatás nem könnyű. De most nem is csak ezekről a fogadalmakról szeretnék írni, hanem arról, hogy váltsunk fókuszt.

A Fria Tidningen (ez egy független újság, az egyetlen, amire előfizetünk) egyik eheti cikke arról szól, hogy bár nem gondolunk bele, hatalmunk, befolyásunk van nagyon sok mindenre - ugyanis mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztói társadalom a választásokról is szól. Ha minél többen felelősen választunk, jó irányba lendíthetjük a dolgokat. Miről van szó konkrétan? Csak néhány példa, gondolatébresztőnek:

  • Helyi mezőgazdasági termékek vásárlása - ugyan a biotermékek a környezetnek és az embereknek is jót tesznek, de az is fontos lenne, hogy a zöldségek / gyümölcsök / állati termékek a közeli gazdaságokból származzanak. Ezzel rengeteg fölösleges szállítást / hűtést / kezelést lehet megtakarítani. Ha eltűnnek a helyi termelők, katasztrófa-, krízishelyzetben vagy közlekedési akadályoztatás esetén egyszerűen nem marad védőhálónk... (Saját megjegyzés: Természetesen csak biotermékeket venni nagyon drága lenne, de már az is valami, ha egy-két bioélelmiszer mellett elkötelezzük magunkat, legalábbis szerintem. Svédországban a nagyobb szupermarketekben nagy választék van biotermékekből. Pl. ami a tejtermékeket illeti, a bio+helyi kritériumnak itt Malmöben ill. Dél-Svédországban a Skånemejerier bio termékcsaládja, a Hjordnära felel meg. Ugyan drágábbak, mint a "normál" termékek, abszolút megérik az árukat.)

  • Közlekedjünk két keréken - a biciklizés talán a legjobb újévi fogadalom, ami létezik, ugyanis jó a környezetnek, pénzt takarít meg és még egészséges is. Pénzt spórolunk meg a (meg nem vásárolt) buszbérleten, a szükségtelenné vált edzőtermi bérleten. Nagyon jó hatással van az ember hangulatára is (mint mindenfajta mozgás). Közben nem szennyezzük a környezetet mérgező kipufogógázokkal. Ha a biciklivel netán teljesen ki tudjuk váltani az autót, a következő megtakarításokat tehetjük: benzinköltség, biztosítás, parkolási díj, dugódíj - ez jelenleg Stockholmban és Göteborgban van -, gépjárműadó, vizsgáztatás díja, szervizelés ára, téli gumi... (Saját megjegyzés: ami a biciklizést illeti, mérsékelten kalandvágyó vagyok, de annyira azért nem, hogy Budapesten biciklizni mernék. Még a kisebb városokat is meggondolnám Magyarországon, a bicikliutaktól függően. Azt látom, hogy az utóbbi években örvendetesen sok bicikliút épült, de a) még mindig nem elég, b) az autóstársadalom hozzáállása sajnos nem a legoptimálisabb, remélhetően ez is változni fog a jövőben. Mindenesetre tisztában vagyok vele, hogy Svédországban - vagy Dániában - a "biciklizzünk a városban" buzdítás jóval kisebb életveszéllyel kecsegtet, mint Budapesten.)

  • Próbáljuk megelőzni a szelektív hulladék keletkezését - A hulladékok szelektálása - akármilyen jól is esik a lelkiismeretünknek - nem megoldás, hiszen a drága csomagolást mi fizetjük meg, csak hogy utána rövid úton kidobjuk. A megoldás az, ha minél nagyobb mértékben elkerüljük a fölösleges csomagolások beszerzését illetve amit lehet, használjunk fel újra (pl. műanyag bevásárlószatyor: többször újrahasználható, különböző célokra - aztán végezheti szemeteszsákként). Ideális esetben visszaváltható üvegben vegyünk italokat (vajon van még ilyen? én mostanában csak fémdobozzal és műanyagpalackkal találkoztam - ha nem számítjuk a nem visszaváltható üvegeket). Ebédre vásároljunk minél kevesebb készterméket (amik általában agyon vannak csomagolva: belül műanyag tálca, kívül díszesen illusztrált karton), inkább főzzünk mi, friss nyersanyagokból. Főzzünk saját lekvárt, stb. és tegyük újrahasznosítható üvegekbe. Ha veszünk valamit, részesítsük előnyben a papírt és a kartont. (Saját megjegyzés: Kissé elborzadva szoktam nézni, amikor az emberek nagy többsége vadiúj papírszatyrokkal vonul ki a szupermarketekből. Utána ezeket a szatyrokat ugyanilyen új állapotban szoktam látni a szelektív szemetesben. Vagy a Systembolaget-ben vásárlók 99%-a az összetéveszthetetlen, szintén új, lila szatyorral távozik. Emberek, miért? Azt hiszem, túl olcsók ezek a szatyrok... És többen is abból élnek - legalábbis részben -  a városban, hogy mások után szedik össze az el- és kidobált, visszaváltható kólás- és sörösdobozokat. A "gyűjtők" általában teli zsákokkal jelennek meg a szupermarketeknél, a visszaváltóautomatánál.)

  • Váltsunk zöld áramra - ha még nem tettük volna meg. Kicsit többe kerül, de ha átnézzük a fogyasztásunkat, meg is tudunk takarítani némi áramot. Ha árammal fűtünk, csökkentsük pár fokkal a hőmérsékletet. Húzzuk ki az elektromos kütyüket a konnektorból, ha nem használjuk őket - a standby üzemmód is sokat fogyaszt hosszútávon (még jobb, ha olyan hosszabbítóba vannak bedugva a dolgaink, amit egy kapcsolóval áramtalanítani lehet). És persze használjunk energiatakarékos izzókat. A legújabb LED-izzók még kevesebbet fogyasztanak és rendkívül hosszú az élettartamuk. (Saját megjegyzés: A zöld áram vízerőműből vagy szélerőműből származik. Mi már régebben váltottunk szélenergiára - az alap a vízenergia volt - és csak 2 öre/kWh pluszköltsége van, ami nekünk havonta kb. 2 korona (kb. 66 Ft) extra kiadást jelent. Van egy hasznos svéd weboldal a különböző áramszolgáltatók árainak összehasonlítására: Elskling.se. Pont a napokban olvastam, hogy Malmö azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes várost - beleértve az ingatlanokat, vállalatokat és a közlekedést is - szélerőművek lássák el energiával. Magyarországon egyelőre az áramspórolós tippeket lehet használni - az egyik áramszolgáltató oldalát megnézve nyomát sem találtam, hogy választási lehetősége lehetne a fogyasztónak, hogy miből kap áramot.)

  • Vásároljunk használtat - vintage, antik, second hand - hívjuk, aminek akarjuk, de nagy előnyei vannak. Egy dán kutatás szerint az üzletekben vásárolható ruhák akár 1/3-a az egészségre káros anyagokat tartalmaz. A használtan vásárolt ruhákat általában már többször is kimosták, így ezek a kémia anyagok már kimosódtak belőlük. Ha leginkább second hand ruhát vásárolunk, nemcsak az egészségünknek és a környezetnek teszünk jót, hiszen maga a gyártás folyamata is energia-, víz- és nyersanyagigényes és sajnos környezetszennyező is, hanem pénzt is megtakarítunk. (Saját megjegyzés: Több nagy svéd használtkereskedés-hálózat is jótékony célra fordítja a bevételét, régebben írtam az Emmaus-ról és társairól. Mindenféle létező tárgyat lehet kapni ilyen helyeken, az edényektől kezdve a könyveken, DVD-ken át a sporteszközökig, hogy a bútorokról és műszaki cikkekről ne is beszéljünk. Szoktak lenni spontán loppis-ok - mini bolhapiacok - is lenni, gyakran csak kiraknak egy papírt az utcán, hogy mikor és hol. A másik nagy piac a netes adok-veszek oldalak, abból a két legnagyobb a Blocket és a Tradera, ez utóbbinál van lehetőség van licitálásra is.)

 További ötletek ugyanebből a cikkből, csak felsorolásszerűen:

  • költöztessük át a pénzünket etikusan működő pénzintézethez, pl. a svéd JAK Medlemsbankhoz (amely nem ad és nem számít fel kamatot)

  • nyaraljunk az országon belül ("hemestra": a hem + semestra [otthon + nyaral] szavakból), nagyon sok lehetőség van Svédországon belül...vagy maximum a szomszédos országokba utazzunk el (Dániába és Németországba vonattal; Finnországba, Norvégiába és Lengyelországba hajóval)

  • vegyünk környezetbarát autót (hibrid-, gázüzemű vagy elektromos) - manapság már ezek az autók megjelentek a használtpiacon, így kisebb beruházással is szert tehetünk egyre

  • ruházzunk be napelemre (ha családi házunk van): mostanában már viszonylag olcsók és jóval hatékonyabbak, mint korábban

A nap svéd szava: ekologisk (bio; figyelem, a svéd "bio" szó mozit jelent!)