Egy interjút is találtam Lomb Katóval, érdemes elolvasni...egy idevágó részletet idézek is belőle:"A nyelvtan… A nyelvkönyvek sajnos borzasztó érdektelenek: engem még soha nem tudott érdekelni, hogy Mr Smith ül az asztalnál, és újságot olvas, és Mrs Smith meg (…), egyikhez sincsen semmi közöm, egyik fülemen / szememen be, a másikon ki, szóval soha nem tudtam összemelegedni a tankönyvekkel.
Elmondanám, hogy én hogyan kezdek a nyelvtanuláshoz – az szemléletesebb lesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat tárom föl –, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belőle érteni; emlékszem, hogy például mikor a svédbe belefogtam – ami egyébként nincs a tizenhat nyelvem között, úgyhogy csak példának mondom el –, akkor elolvastam egy könyvet, amiből csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy a fiú szereti-e a lányt vagy a lány szereti-e a fiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elővettem a második svéd regényt – hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet –, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó (…).
De az én módszerem azért vált be jobban a lányoknál, mint a fiúknál, mert a fiúk – hogy úgy mondjam – kevésbé tudnak felületesek lenni; pedig ehhez bizony felületesnek kell lenni, hogy ne akadjon föl az ember, hogy mi lehet ez az ige. Nem tudom, na bumm, nem nézem meg a szótárban; megmondom őszintén: a szótárban minden szót kikeresni olyan halálosan unalmas, hogy az ember hamar belefárad, odacsapja, és azt mondja: látni se akarom."
Elmondanám, hogy én hogyan kezdek a nyelvtanuláshoz – az szemléletesebb lesz, mint hogyha az elméleti vonatkozásokat tárom föl –, én rögtön veszek egy könyvet, és elkezdem olvasni. Borzasztó keveset szoktam belőle érteni; emlékszem, hogy például mikor a svédbe belefogtam – ami egyébként nincs a tizenhat nyelvem között, úgyhogy csak példának mondom el –, akkor elolvastam egy könyvet, amiből csak annyit vettem ki, hogy egy fiúról van benne szó meg egy lányról, és valamelyik szereti a másikat, de azt már nem tudtam kivenni, hogy a fiú szereti-e a lányt vagy a lány szereti-e a fiút, ehhez már nem volt elég a tudásom. Akkor elővettem a második svéd regényt – hangsúlyozom, hogy regényt, és nem tankönyvet –, ahol már a felét megértettem, a harmadikat már egészen, a negyediket már lefordítottam magyarra, elvittem a kiadóhoz, hogy adják ki, persze kiderült, hogy már régen lefordították, már régen kiadták, már régen el is fogyott, de nem baj, ez nagyon jó (…).
De az én módszerem azért vált be jobban a lányoknál, mint a fiúknál, mert a fiúk – hogy úgy mondjam – kevésbé tudnak felületesek lenni; pedig ehhez bizony felületesnek kell lenni, hogy ne akadjon föl az ember, hogy mi lehet ez az ige. Nem tudom, na bumm, nem nézem meg a szótárban; megmondom őszintén: a szótárban minden szót kikeresni olyan halálosan unalmas, hogy az ember hamar belefárad, odacsapja, és azt mondja: látni se akarom."
Még egy idézet, ami rímel a fentiekre - de ez már egy hozzám írt e-mailből. Nagyon tetszik a nyitottság és sokoldalúság, amivel a (svéd) nyelvtanuláshoz viszonyulnak:
"Nyelvet tanulunk, elsősorban autodidakta módon, bár nem így kezdtük. Férjemnek volt egy stockholmi tanára, akivel skype-on tartotta a kapcsolatot, vele tanulta meg az alapokat, utána kreatív módszerrel folytatta, folytatja, miközben a volt tanára szintén stockholmi unokaöccsével szoktak telefonon beszélni, illetve svédül leveleznek, és ha marad még ideje, szövegeket, könyvrészleteket, híreket fordít. Férjem áprilisban nyelvvizsgázik."
A tanulság? Például az, hogy akkor se adjuk fel, ha a közelben nincs éppen svéd-, norvég-, dán- vagy izlandi nyelvtanfolyam, inkább ragadjunk meg minden lehetőséget az okulásra. Kedvenc módszereim még: a svédül megnézett DVD-film (lehetőleg ugyancsak svéd felirattal, később felirat nélkül) vagy a svéd nyelvű zenei CD szövegének a felkutatása az interneten (dalszöveg = lyrics) és a szöveg értelmezése, memorizálása. Vagy a könnyen olvasható verziójú hírek (pl. 8 Sidor), -weboldalak, -könyvek böngészése (a svéd könyvtárakban külön részlege van az ilyen könyveknek). Majd jöhetnek a svéd napilapok (amik a neten is fent vannak, pl. Dagens Nyheter, Sydsvenskan, Metro...), webtévék (pl. SVT Play), egyéb weboldalak és blogok...vagyis minden, mi szem-szájnak ingere :-)
A nap svéd szava: lättläst (könnyen olvasható, azaz egyszerűsített szövegű szöveg - gyakran a hivatalos információk, weboldalak is elérhetőek lättläst formában)
10 megjegyzés:
Szia Mőci! Nekem nagyon tetszenek ezek a Lomb Katós bejegyzések! Új inspirációt kaptam tőlük hogy elkezdjek spanyolul tanulni! Puszi
Kedves Emőke!
Mindig is ámultam Lomb Katón és a nyelvtudásán, meg a módszerein is, de azért a japán és a kínai nyelvek megtanulására bizonyára más módszert használt. Hallottam Tálas Barnával egy riportot (ő sok évig volt Kínában), ahol elmesélte, hogy 1 évig csak zenét hallgattak Kínában, amikor a nyelvtanulást kezdték, mert a kínai nyelvben (és nem tudom, hogy ő a mandarint vagy más nyelvjárást beszél-e) kétbetűs szavak vannak és különböző hangmagasságokban kiejtve mást-mást jelentenek, pl. a ma jelenthet lovat meg békát és sok egyebet. Arról nem is szólva, hogy pl. a japánok 16 évig tanulják az írást. Ha erről tudnál valamit, örülnék neki, mert a nyelvtanulásának erről a részéről semmit nem hallottam.
Üdvözöllek!
Helga
Szia,
Ugy emlekszem, Budapesten az egyetem kinai szakara iratkozott be...talan ez volt az a tortenet, amikor az "erosen halado" csoportban kezdte, es amikor kerdeztek, megis milyen szinten van, bevallotta, hogy egy szot sem tud - ezert kell erosen haladnia :-)
De ha megtalalom a konyvet a polcomon/dobozaimban (talan az "Igy tanulok nyelveket" az), amiben errol ir, igerem, utananezek pontosabban!
Angolul ezt talaltam a neten rola:
"There's just brief info, she says she enrolled in a chinese language course when it was available at a local university, and of course studied on her own. After 2 years she could translate for chinese delegations in her country and also translated chinese novels into hungarian. "It takes 3x longer to learn chinese or japanese, because for a chinese character you need to find out first how it sounds, only then its meaning." She also seems to have taught at the chinese language courses afterwards. Not much specific info there about how to learn chinese there. Looks like this principle "get a book, get a dictionary, start reading" can be applied to any language according to her, no particular diffirences, except for in chinese you have to look up character meanings in a different way. "
Szia, nagyon tetszenek a Lomb Katós írások, rögtön utána is néztem hol kaphatóak a könyvei.
Jó ideje tanulok svédül, de lassan haladok, mert túl precíz vagyok... Majd sokszor elolvasom ezt a két bejegyzést amíg nem veszem meg a könyveket, hátha ettől megtáltosodom.
Sziasztok, én is ismerem Lomb Katót. CSodás ember. Valamikor huszon éveim elején olvastam a könyvét, sokat tanultam töle, föleg ami a szemléletmódot, illeti. Néhány megállapítására ma is emlékszem, söt, gyakran eszembe jutottak utazásaim, munkám során. Nekem csak öt nyelvig sikerült eljutnom, az oldalvizeken még 2-3 is velem van... értés szinten (nem veszek el Hollandiában, Horvátországban vagy Spanyolországban sem.... Ezzel már meg is adtam a ledgtråd-okat: milyen nyelveket bírok jobban :)
Kívánok nektek is sok nyelvet és az azokkal járó élményeket... a tanulás emelkedö, de aztán lejtö, vagyis repül az ember!... ameddig lát.
Azt hiszem veszek egy dán könyvet és megpróbálom ezt a módszert. Bár attól tartok, hogy Lomb Kató kicsit talán túl szerény volt a megállapításait illetően. Ahhoz amit ő csinált biztos, hogy kellett egy jó adag tehetség. Még szerencse, hogy én meg felületes vagyok, mint egy lány. :)
Ez érdekes volt, több szinten is!
Első, hogy én is így tanultam meg angolul, a nyelvkönyvek és az iskolai órák sehova nem vittek. Az első könyv egy regény volt amit olvastam, de szótárazás helyett csak elolvastam a fejezetet, aláhúztam az ismeretlen szavakat, és miután befejeztem az olvasást kiszótáraztam és a szó fölé írtam hogy mit jelent, (külön szótárból soha nem tanultam) majd újra elolvastam a fejezetet. Meg újra. Meg még egy párszor ismétlésként egy-két hét múlva. (Abban szerintem mindenki egyetért, hogy az ismétlés a tudás anyja. :) )
A második gondolatszál amit ez a bejegyzés hozott, és ezt tapasztaltam is saját magamon: olvastam egy könyvet, ami arról szólt, hogy hogyan tanulunk a legeredményesebben, és miért van az, hogy néha csak nem tudunk koncentrálni arra amit olvasunk. Az író szerint ha beleütközünk egy olyan szóba amit nem értünk meg, az agyunk megakad rajta, ha tovább olvasunk, ha nem. Innentől a koncentráció enyhül és lehet hogy a következő pár szó is kiesik mert az agy még mindig azzal az egy szóval van elfoglalva. Persze velem az is megtörtént hogy egy szó emlékeztetett valamire és elkezdtem párhuzamosan elmélkedni ahelyett hogy koncentráltam volna. Így azért előfordult hogy vissza kellett mennem. Az is sokszor előfordult, hogy olyan szóba ütköztem bele amiről nem is tudtam hogy nem értem, csak az tűnt fel, hogy amit utána olvastam valahogy nem akart értelmes lenni. Ilyenkor szoktam szótárazni, főleg akkor ha tankönyvet vagy egyéb fontosat olvasok.
Ennyi jutott eszembe így hirtelen ezzel kapcsolatban :)
Üdv :)
Sosem felejtem el, hogy a szövegkörnyezetből megtanult (első) angol szó, aminek a jelentésére nem szótárazással jöttem rá, a syringe (fecskendő) volt. Egy krimiben olvastam, ahol a főhős fia drogozott :-)
S annak idején Mr. és Mrs. Brown-nal kezdtem az angolt :-))))
Van valakinek valami tapasztalata a Rosetta Stone-nal végzett nyelvtanulással kapcsolatban? (www.rosettastone.com)
Lengyel. Lengyelül akart erősen haladni L. K., mert "erősen haladni annak kell, aki még nem tud semmit."
Megjegyzés küldése