A Grannas Anders Olsson nevű, első "hivatalos" dalahäst-gyártó céget 1922-ben alapították, ekkor a cégalapító Anders 26 éves volt. Nyolc testvére közül két öccse, Nils és Jannes 9 ill. 7 éves volt, ők iskola után segítettek a bátyónak lovakat faragni. 1928-ban megalapították a Nils Olsson Hemslöjd-öt, a második családi vállalatot. Néhány fotó a gyártásról megtekinthető itt és itt.
Az 1939-es New York-i világkiállításon - épp a nagy gazdasági világválság és a II. világháború közötti kis időben - egy 3 méter magas, 1 tonnás dala-ló képviselte Svédországot, innentől kezdve számít az ország szimbólumának. Ugyanott kb. 1000 kg-nyi kisebb lovat adtak el az ajándékboltokban.
A világ legnagyobb dalahäst-je Avesta mellett található és 13 méter magas. 1989-ben leplezték le. Kisebb társaiból rengeteget adnak el Svédország-szerte, ez a legkeresettebb szuvenír az országba látogatók körében. Csak Nusnäs-ben évente 24 millió svéd korona (több, mint 650 millió Ft) értékben kelnek el festett falovak, amelyek között van ülő és futó is, vagy saját szöveggel feliratozott, illetve babakék és -rózsaszín is. A legkisebb dala-lovat Tomas Holst készítette, ez a parányi darab mindössze 3,7 mm magas és 3 mm hosszú :-)
A nap svéd szava: hemslöjd ( (népi) iparművészet)
3 megjegyzés:
No, ezt még itt is lehetett kapni régebben, egy méregdrága skandináv lakberendezési boltban, karácsonykor piroslott a kirakatban.
Kedvenc (norvég) filmemben (Kitchen Stories) kedves félreértés forrása a ló:-)
Es persze ott van a nemzeti lakberendezesi uzlethalozat polcain is - tortaformakent :)
Nekem is van egy, és eddig nem is tudtam hogy Dala lovam van. Egyszer amikor jöttem haza Tőled a reptéren vettem hűtőmágnes formájában. Jól meglepődtem amikor felismertem a képét ennél a bejegyzésnél. :-)
Megjegyzés küldése