2010. február 14., vasárnap

Café Montag (2. rész)

...naszóval, ott hagytam abba a múltkor, hogy hétfő este és Café Montag. De nem is baj, hogy vártam a beszámolóval, ugyanis most már néhány fotó is látható az eseményről (picit lejjebb kell lapozni értük), amik talán picit visszaadják a hangulatot :-)

Igazán nagyon élveztük az előadást, talán csak a dán zenés-monotonéneklős-modellvasutas installáció volt picit unalmas, de a többi igazán remek volt: kezdve a mély hangon zümmögő "elektronikus szerzetessel" (The Electric Monk), azon a gitározós srácon át, akinek a dalaiból leginkább az maradt meg, ahol arról énekel, hogyan frissítsük fel megfáradt szerelmi életünket :-) Nem igazán volt szalonképes a szöveg, de jókat lehetett rajta nevetni...ráadásul nekem közben fordítanom kellett angolra, mert Y. nem tud svédül.

Aztán az asztalunkhoz ült egy svéd srác, akivel kissé magasröptű - de izgalmas - beszélgetésbe bonyolódtunk "mi a művészet definíciója?" témakörben. Szerinte ha valaki csinál valamit és arra azt mondja, hogy ez művészet, akkor az az és punktum. Én ezzel egy picit vitába szálltam (utalva a szerény művészekre, akik nem mondják az alkotásaikra, hogy az művészet lenne). Közben azon agyaltam, hogy ki hitte volna, hogy művészetelemzéssel fog telni az este? :-)

Kicsit később még a lelkes német vendéglátónk (Fred) is zenélt - előtte kicsit beszélgettünk vele az asztalunknál -, nagyon jól nyomta ő is. És abszolút teltház volt, néhány jellegzetesen főiskolás-alternatív figurával a közönség soraiban.

Viszont az utolsó fellépő - egy lány gitárral, aki remek, érzékeny dalokat énekelt - előadásának a befejezését már nem vártuk meg, mert elloholtunk Y.-vel a főpályaudvar irányába, hogy elcsípjük a 7-es buszt. Miközben éppen kifelé settenkedtem, Fred vad integetésbe kezdett egy sarokasztaltól és reményét fejezte ki, hogy máskor is eljövünk. Nem esett nehezemre, hogy igent mondjak és biztosítottam róla, hogy nagyon tetszett az ő produkciója is :-)

Persze a buszunkat lekéstük, de nem olyan sokára jött a következő. Az este méltó lezárásaként meghívtam Y.-t egy echte Pick téliszalámis vacsorára (nagyon bejött neki az íze)...közben megvitattuk a magyar és a kínai párhuzamokat disznóvágás-ügyben és hogy én alapvetően a disznó pártján vagyok (no igen, ha ezt tényleg komolyan gondolom, akkor ideje lenne már végre vega életmódra áttérnem...).

A nap svéd szava: konst (ejtsd: kunszt; művészet)

Nincsenek megjegyzések: