2010. január 12., kedd

Egyszer volt...27+12 farkas

Ezek a hírek nagyon érzékenyen érintettek, úgyhogy gondoltam, megosztom mindkét történetet. Nem ígérem, hogy objektív leszek, mert megvan a magam véleménye...

Háttérinformáció 1:

Svédországban a farkasok a 70-es évekre gyakorlatilag kipusztultak. Azonban napjainkra az állomány - főleg Norvégiából áttelepedett példányokból - kb. 230 főre nőtt, ami azért még mindig nem egy hatalmas szám (összehasonlításképpen: az ország jávorszarvas-állománya kb. 300-400.000 főből áll).

Első történet:

A svéd parlament (Riksdagen) tavaly októberi döntése alapján - nyilvánvalóan a vadászlobbi befolyására - 27 farkas kilövésére adott engedélyt a 2010. január 2 - február 15 közötti időszakra. Célként ugyan a farkasállomány belterjességének, a beteg egyedek számának csökkentését tűzték ki (későbbi vérfrissítés tervbe vételével), de ennek ellentmond a vadászat sebessége, szervezetlensége és a megyék közötti koordináció teljes hiánya. Ráadásul 7 farkast először csak megsebesítettek, ami túl magas szám.

Nem nevezhető éppen fairnek az a tény sem, hogy mintegy 12.000(!) vadász kapott zöld utat a farkasok - ismétlem: 27 db - megölésére. Ez 444 vadászt jelent kilövendő farkasonként!

A vadászat első napján 21 farkast lőttek le. Dalarna megyében pl. 10-et (a megyére engedélyezett 9 helyett). A 27-es kvótát már a második napon elérték a vadászok, így a másfél hónaposra "tervezett" akció szűk két nap alatt lezajlott.

A svédek többsége - velem együtt - igen rossz véleménnyel van a kétes kimenetelű vadászatról és annak engedélyezéséről is...aminek legnagyobb felmutatható eredménye éppen hogy a farkasok iránti szimpátia általános növekedése. És ugye ők csak akkor ölnek, ha enniük kell. Ellentétben az emberekkel.

Az azóta elvégzett boncolások is azt mutatják, hogy a vadászat mellett érvként használt belterjesség nem állja meg a helyét: az elejtett farkasok 90%-a teljesen egészséges volt (a maradék 10%-nál is csak kisebb, szinte elenyésző mértékű egészségügyi problémát találtak). Az országos farkaskutatási program vezetője nagyon kritikus hangú cikket írt a környezetvédelmi minisztert támadva.

A Természetvédő Egyesület (Naturskyddsföreningen) pedig úgy határozott, panaszt tesz az EU illetékes szervénél. Úgy vélik, Svédországban a farkas továbbra is a legveszélyeztetettebb fajok között van és a 210 fős állomány közel sem akkora, hogy vadászati engedélyeket szabadna kiadni. Nyilván bármilyen ítélet is születik, az mit sem segít a már kilőtt állatokon...


Háttérinformáció 2:

Korábban már írtam az északi állatok parkjáról (Skånes Djurpark), amely tőlünk nem is olyan messze, Skåne megyén belül található. A parkon belül 10.900 nm-es területen a 12 fős - itt is szigorúan kialakult hierarchiában élő - farkasfalka lakóhelye igen impozáns: egy hídon át a magaslati megfigyelőtoronyba juthatunk, ahonnan az állatokat - kis szerencsével - megpillanthatjuk a természetesnek ható erdei környezetben. De ezt a pár sort ma már sajnos múlt időbe kell tennünk és itt kezdődik a...

Második történet:

A múlt hétvégén két állatparki farkasnak sikerült átrágnia magát (az addig biztonságosnak hitt) vasrács-kerítésen és kijutottak a park területére. A két farkas sikerült befogni és a kerítést megjavítani. Azonban ez már nem sokat segített: a többi farkas látta, hogyan sikerült kitépni a kerítést és ugyanazzal a módszerrel egy másik részen további 3 farkas jutott ki be a park többi területére, méghozzá a látogatási idő alatt. Egy szarvast valamint egy juhot is megöltek.

A kiszökött farkasokat a park vadászai lelőtték. Ekkor derült ki, hogy a lelőtt állatok egyike az alfanőstény volt, a falka vezetője. A vezetőjüket elveszítve a kerítésen belül maradt farkasok teljesen megzavarodtak és kétségbeestek és - az állatkert vezetősége által kiadott sajtónyilatkozat szerint - minden erejüket a kerítés ellen fordították. A park vezetősége úgy látta, hogy - a sötétség közeledtével - nincs más megoldás és végzetes döntést hoztak: az összes farkast le kell lőni. Ez meg is történt, így nagyon rövid idő leforgása alatt az állatpark a teljes farkasállományát elveszítette :-(

Állítólag emberélet nem forgott veszélyben, mert a parkot kiürítették - bár egy látogató beszámolója alapján semmi ilyenről nem volt szó, sőt: semmilyen információt nem kaptak a helyzetről és észlelésük szerint fejetlenség uralkodott az alkalmazottak körében. (Nyilván az éles lövedékekkel való lövöldözés sem túl egészséges a látogatók jelenlétében...)

Az állatkert igazgatójának nyilatkozata alapján nagyon sajnálják az esetet, de azt tették, amit az adott krízishelyzetben tenniük kellett. Kábítólövedék alkalmazása (annak kis hatótávolsága miatt) nem volt lehetséges. Az ügyet kivizsgálják és levonják a szükséges konzekvenciákat. Azóta kiderült, hogy nem volt elektromos kerítés a farkasok körül (mint a legtöbb svéd állatkertben, ahol farkasokat tartanak).

Frissebb hír: az egyik állatvédő szervezet tüntetést tartott a Skånes Djurpark parkolójában, a park bezárását követelve. Ugyan engedélyük nem volt a tüntetésre, de az állatkert nem hívott rendőrséget, mondván, hogy mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani. (Ezt csak mint érdekesség említem meg, a svéd mentalitás talán jellemző adalékaként.)

Az még erősen kérdéses, lesz-e újabb farkasfalka a parkban és mikor. Ha igen, az nem idén lesz, az biztos...

Éppen csak pár nappal a sokat vitatott farkasvadászat lezárása után különösen rossz érzéseket kelt a legtöbb emberben ez a tragikus esemény :-(

Svédország : Farkasok - 2 : 0

A nap svéd szava: varg (ejtsd: varj, jelentése: farkas)

Ui.: Juditnak üzenem - aki nemrég írt nekem a blogon keresztül -, hogy hamarosan válaszolok a kérdéseire...csak egy kis türelmet kérek, o.k.? És ha egy e-mailcímet is kaphatnék, az talán még gyorsabbá tenné a dolgot (ugyanúgy beírhatod ide, mint az üzenetet). Köszi!

2 megjegyzés:

kisrumpf írta...

Őszintén szólva meglep, hogy ilyesmit ilyen bénán kezelnek...

lucillaposta írta...

Nagyon lesújtó ez a hír, mi rendszeresen járunk a höör-i parkba, és minden alkalommal jócskán időztünk a farkasoknál ... :-(