2010. január 9., szombat

Napos jeges

Tegnap délelőtt kimentünk Ribersborgra (az egyik malmöi városrész neve), ahol a tengerpart mellett két befagyott tó is van. Még a múltkori sétánkon vettük észre, hogy ezekben a mínuszos napokban sokan korcsolyáznak rajtuk. Így immár felszerelkezve visszatértünk és kiélveztük a csodás napsütést - na meg azt is, hogy (hétköznap délelőtt lévén) rajtunk kívül egyszerre csak 5-6 ember volt a kb. 60 x 400 méter felületű jégen, ami kb. 15 cm vastagságú lehetett. És bár nem tökéletesen, de láthatóan valamilyen hótoló járművel le is takarították az alkalmi koripályát.

Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy mi a biztonságos jégvastagság (mint kiderült, nincs rá svéd standard). Sőt, ez Dánia-szerte is változó: egy újságcikk szerint vidéken 15 cm a minimálisan megkövetelt vastagság, amin lehet korcsolyázni, de Koppenhágában 18 cm. Na nem mintha a fővárosi lakosok kövérebbek lennének, de ott többen mennek a jégre.

A malmöi tó jegén láttunk fényvisszaverős mellényben csetlő-botló oviscsoportot, a jégen babakocsit toló anyukát, szánkót húzó szülőket és hokizó kiskamaszokat...no meg két hokiütő-maradványt a környező bokrokba behajítva ;) És egy távkorcsolyázó amatőrt (vagy profit?) a speckó, bakancsra szerelhető, hosszú orrú korcsolyával.

Mint kiderült, ez itt nagyon kedvelt sport, klubok is vannak, amikhez csatlakozni lehet. A lényeg nem a sebesség, hanem éppen hogy lehet lassan menni, közben élvezni a természetet, a kilátást...és időnként meg lehet pihenni, hogy az ember elővegye a hátizsákból a forró kávét/csokit vagy éppen a meleg áfonyalevest. Ez utóbbit készen is lehet a boltokban kapni, sőt porból is el lehet készíteni (egy nekem is figyel a konyhaszekrényemben). De találtam egy szemléletes ábrát is, amin összegyűjtötték, mi mindenre kell gondolnunk, ha hosszútávon akarunk korcsolyázni: milyen felszerelés ajánlott, hol vannak a jég gyenge pontjai - és hogyan másszunk ki, ha netán beszakadnánk!

Aki mégis egy kis sebességre vágyik, váltson vitorlára :-) Az eszköz neve kitewing. Ugyancsak korcsolyával lehet űzni, de kell hozzá némi szél is (amiből itt Malmöben nincs is hiány). Akár 90 km/h-s sebességet is el lehet vele érni, bár a finn feltalálója állítólag átlépte a 100 km/h-t is. A vitorla segítségével akár ugratni is lehet. Még nyáron is kihasználható, pl. görkorcsolyával. Élőben még nem láttam ilyet (eddig). És mielőtt elrohannánk a sportboltba, kis figyelmeztetés: a speckó felszerelés ára 7.000 koronánál kezdődik (kb. 180.000 Ft).

A nap svéd szava: skridskor (korcsolya, kiejtése - mint azt a svédtanárnőm belémverte :-) : szkrisszkur)

3 megjegyzés:

Fernel írta...

Pont tegnap vittük Zsebit vonathoz, ment vissza vizsgázni, és a földeken jó nagy kiterjedésű belvizek voltak. És bekattant, hogy gyermekkorunkban ilyen befagyott belvizeken korcsolyáztunk!

Néha, ha hó is esett, akkor vittünk nyírág seprűt, és elsöpörtük előtte a havat.

Megközelíteni sem volt nehéz, abban az időben nem vitték túlzásba a sózást. Esett, az autók lejárták, egy idő után prímán kijegesedett. Az utászok, egy teherautó platóján állva, egy-egy lapát szóróanyagot- általában finom szemű sódert, homokot leszórtak egyenletes ritmusban. Korival egész jól lehetett egy kis gyakorlás után tudni, hogy hol van az úton keresztben a homokos csík, azt kellett átugrani. És nem volt veszélyes, mert nem kellett félni, hogy beszakad.

Jó volt, most kedvem lenne újra korizni:o))

Névtelen írta...

Szia!

Nagy érdeklődéssel olvasgatom a blog bejegyzéseidet. (olvastam rékuc-tól is nagyon sok mindent)
Nem kezdenék különösebb udvarlásba, (pedig megérdemled)lényeg az, hogy nagyon tetszik amiket írtál és ami most számomra fontos: informatív és emellett szórakoztató is.
Pár szóban elmondom, hogy én ki is vagyok, ugyanis úgy érzem, hogy jó sok mindent tudok rólad, a körülményeidről te pedig (már ha szabad tegeznem) semmit nem tudhatsz rólam.
Szóval: hirtelen ötlettől vezérelve pár napja elhatároztuk a párommal, hogy elegünk van az itthoni átverős, kavarós, kihasználós, maszatolós, országból, (ahol 10 millió emberből, csak 800ezren tolják a szekeret) és nyugodtabb vizekre eveznénk. Már nem is tudom, hogyan került szóba svédország, de mostanra határozottan kitartunk mellette :) (egyébként a párom 40 éves, én pedig 33, szóval enyhén szólva már benőtt a fejünk lágya)
Nem a jobb gazdagabb élet reményében szeretnénk váltani, sőt úgy kalkulálunk, hogy jó ha 1-2 év múlva ott le tudjuk érni azt az életszínvonalat, amit itthon. (Mindkettőnknek jó állása van (szellemi foglalkozás), saját lakás, 2 éves kocsi, és két motor is van, szóval egyáltalán nincs okunk panaszra. Ezt nem felvágásból írom, bocs ha nagyképűen hangzik, csak azt akartam bemutatni, hogy nem a szegénységből vágyunk a gazdagságba.) Tehát, folytatva a gondolatot. Kb 1 év múlva indulnánk el, addig sokmindennek szeretnék utánajárni. Épp most jelentkeztünk svéd nyelvtanfolyamra, hogy legyen valami alap. Nagyon jól jött, hogy leírtad az ID kártya menetét, intézését, és egyéb tapasztalataidat. Olvastam, hogy lakásvásárlás is történt (ezúton is utólag gratulálok, az valahogy szerintem megnyugtató érzés, hogy az ember a saját kuckójában lakhat :) )Na és ez a dolog intenzívebben is érdekelne. Azt már tudom, hogy kétfajta bérlet is működik. Az egyik az az itthonihoz hasonló bérlői jogviszony, és az olyan bérlemény, ahol a bérleti jogot meg lehet venni és tovább lehet adni. Ha jól értem az első a hyres- a második pedig a bostadsrätt. A kérdés: az utóbbira lehet hitelt felvenni? Jól látom a különbséget? Úgy látom a hirdetésekben, hogy a hyres... rezsije nem sokkal magasabb, mint a bostadsrätt-é. Akkor miért éri meg az jobban? A bostadsrätt magántulajdonú? vagy önkormányzati?

A munkával kapcsolatosan csak egy kérdésem van. Tiszta sor, ha ott akarok dolgozni svédül kell tudni. És nem is zaklatlak ezzel kapcsolatos kérdésekkel, mert meggyőződésem, hogy értelmetlen lenne.
Viszont a vállalkozói formáról nem találtam semmit, illetve nagyon keveset, és azok is csak formaságok voltak, nem tapasztalatok.
Ha alapítok egy céget (mivel EU-n belül vagyunk ez nem lehet probléma) mondjuk egy magánvállalkozást, akkor szerinted azzal lehet boldogulni? Egyáltalán mennyire "divat" ott magánvállalkozónak lenni? (Pl: a fodrász alkalmazott, vagy vállalkozó?, vagy pl: kertész?)
Itthon ugyebár rengeteg vállalkozás van, már-már azért is vállalkozó lesz valaki, hogy egyszerűen csak elszámoljon valamit, de nyilván ezt te is tudod :)
Vagy egyáltalán a kisebb városokban miből élnek az emberek? Ahol nincs gyár, vagy nagyobb kereskedelmi központ, ott mit dolgoznak?

Aztán, (bocsánat, de minden érdekel) hogy bírod a hideget? Átállt valamennyire a szervezeted? Vagy amúgy sem vagy fázós? Ezt csak azért kérdezem, mert én itthon télen sosem tudok úgy felöltözni, hogy ne fázzak, és vélelmezem, hogy ezzel minden lány(nő) így van. :)
Remélem nem veszed tolakodásnak a kérdéseimet, és kíváncsian várom a válaszodat. Előre is köszönöm. (természetesen nem sértődöm meg, ha nem válaszolsz, végül is ez a te blogod, és én csak látogató vagyok, a nagyon kíváncsi fajtából... :) )
Judit

Lucilla írta...

Hú, de jól hangzik, lehet, hogy mi is ellátogatunk ide, a fiúk imádnak korcsolyázni :-) Köszi az ötletet!