Szétcsúszás

A vendégeink kívánsága volt, hogy menjünk vidámparkba, így kerültünk húsvéthétfőn Koppenhágában a Tivoliba. És ha már ott vagyunk, akkor próbáljunk is ki minél több dolgot, gondoltuk (legutóbb - még karácsony előtt, ha jól emlékszem - csak bementünk és a fényeket néztük, mert nagyon látványos volt, tényleg).

Szóval felszálltunk egy hullámvasútra, ami jó kezdet volt, némi sikítozással (én élveztem). Aztán egy szellemvasút-félére neveztünk be, ami szerencsére szintén nem volt túl rémes. Aztán a barátném rábeszélt az óriás körhintára, ami lentről szép is volt, csak nagyon magasnak tűnt. (Most olvasom: ez a világ legmagasabb körhintája, 80 méter magas.) Úgy hittem, szép kilátás lesz fentről. No igen, ha az ember nem az életéért küzdene, akkor ez igaz is lenne, csakhogy az a körhinta - mint megtapasztaltam - iszonyat sebességgel forog. (Ismét csak most olvasom: 70 km/h körül van a sebessége, és mindez egy 16 méter átmérőjű körön...némi fantáziával el lehet képzelni.) Márpedig így a "nézelődés" teljesen lehetetlenné válik. Becsukott szemmel talán picit jobban elviselhető, de az elszédülés - és némi halálfélelem - garantált. Én legalábbis nem ülnék fel még egyszer. Ja igen, felszállás előtt a mobilokat és fényképezőgépeket egy rekeszben el kell helyezni a "szárazföldön", de szerintem jópár dolog így is lehull időnként a magasból...

Majd - visszatérve a földre - dodzsemeztünk egyet és - legalábbis mi ketten - határozottan ellenálltunk a vadabb (=fejjel lefelé átfordulós) hullámvasútnak, a fémvázas Démonnak. Végül egy másik ketyerébe - a Monszun nevűbe - ültünk bele, ami szintén szelídebbnek tűnt kívülről, viszont annál alattomosabb volt belülről: addig forgatott előre-hátra, amíg teljesen szét nem szédültünk. (Ha csak rágondolok is előjön a szédülésem, na.) Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ettől kezdve már nem nagyon bírtunk egyéb szerkezetre ránézni sem (az igazat megvallva: négyünkből ketten kerültünk ilyen állapotba).

Egyébként a Tivoli mint park is tökéletesen élvezhető, bár kicsit túlzásba vitték a tervezését a mindenféle egzotikus épülettel. Virágból pedig kb. több milliónyi lehet elültetve, tényleg minden létező helyen virágok pompáznak. A tóban pedig ottjártunkkor icipici pelyhes vadkacsák úsztak, akik szerencsére mit sem sejtenek a felettük zajló mesterséges szórakoztatásról...

A Wikipédia szerint a Tivoli alapítója, Georg Carstensen (1812-1857) azzal a meggyőző érvvel kapott engedélyt a park létrehozására a királytól, hogy "ha az emberek jól szórakoznak, akkor nem gondolkodnak a politikáról". Biztos van benne valami, na de ki az, aki olyan gyakran megy vidámparkba, hogy közben gondolkodni sem marad ideje? :-)

A nap svéd - és dán - szava: årskort (éves bérlet...pl. a Tivoliba, de a vonatbérletemet is így hívják)