Váratlan utazás

Kedden, a Budapestről való visszaérkezésem után gyorsan repülőjegyet kellett vennem Stockholmba, hogy elmenjek a leendő munkahelyemre, a szerződést aláírni (ez tegnap, csütörtökön volt). Ami a lényeg, vagyis az aláírás, az sikerült is, úgyhogy a jövő hétfőtől jönnek a dolgos hétköznapok. A leendő főnökökkel teljesen kellemes légkörben folyt a megbeszélés és szerencsére jól bírták a kíváncsiságomat is. (Kérdés egy éppen bekukkantó főnöktől: "Mi a helyzet?..." Válasz: "...az Emőke 100 kérdését próbáljuk megválaszolni" :-) )

De a körítés - azaz maga az utazás - is maradandó élmény volt. A változatosság kedvéért két légitársaság járatára foglaltam jegyet (odaút: SAS visszaút: Malmö Aviation), ez két stockholmi repteret is jelentett (érkezés: Arlanda, visszaút: Bromma). A meglepetés ott kezdődött, amikor megírták mailben, hogy a SAS-ra már itthon - Malmöben -, az interneten be tudok check-elni, nahát. Mégpedig úgy, hogy a kiadott ülőhelyet a monitoron ellenőrizve módosíthattam, így - továbbra is a konyhaasztal mellett ülve! - rögtön át is ültettem magamat a szárny mellől egy szimpatikusabb helyre. Aztán tegnap reggel a malmöi reptéren a beszállókártyámat a becsekkoló-automatából nyomtattam ki, ez is vicces. Ha a becsekkolás megvan, belföldi járatoknál elég csak 15-20 perccel a gép felszállása előtt megjelenni a beszállásnál. Apropó beszállás, a SAS itt is speciális: ha van feladott poggyász (nekem most nem volt), akkor a beszállásnál igazolvány helyett lehet ujjlenyomattal is azonosítani magadat, így ellenőrzik, hogy az utas és a csomagja tényleg egy gépen utaznak-e (az ujjlenyomat-adatokat az út végén megsemmisítik).

Mivel a végcélom nem Stockholm, hanem a reptértől 115 km-re lévő, szintén vízparti Strängnäs volt (a fenti képen is ez a város látszik), így még egyórás taxiút is várt rám, aminek az ára - olyan 43.000 Ft-nak megfelelő svéd korona - minden előzetes becslésemet jócskán felülmúlta. Mivel a cég fizette, így nem kellett emiatt stresszelnem, bár pár pillanatra megfordult a fejemben, hogy nem kerültem-e egy taxishiéna karmai közé...de nem, ennek tényleg ez az ára. (Visszafelé, a másik reptérre "csak" 90 km-t kellett mennünk.) A felhők között átszűrődő napsütés, a tavak, hidak és tengeröblök látványa, na meg a fák őszi lombjainak piros-sárga színpompája élvezetessé tette a nem túl rövid oda-vissza autóutat. Bár Stockholm már a leszállás közben is gyönyörű volt.

Hazafelé, a Brommán - ami az Arlandához képest egy picike reptér - találtam egy kellemes várót, amit ötletesen úgy csináltak meg, hogy kényelmes fotelekből premier plan-ban lehet a felszálló repülőket nézni (kb. 5-10 percenként szállt fel egy gép). Az egésznapos megbeszélés után épp ennyi agymunkára volt szükségem ;)

A nap svéd szava: flygplats (repülőtér)