Száguldás észak felé

Az úgy kezdődött, hogy még a múlt héten vonatjegyet kellett vennem, hogy eljussak hétfőn a munkahelyemre. Az internetes jegyvásárlás a legcélszerűbb és ha a procedúra végén történetesen nincs kedvem elmenni a jegyért a pályaudvari automatáig, otthon is ki lehet ám nyomtatni (a kinyomtatott jegyen minden szakaszt vonalkód azonosít, amiket a vonaton a kalauzok le tudnak olvasni az okos jegykezelő kütyüjükkel). Viszont ebben az esetben azonosítania is kell magát a kedves utasnak, és nem is akármivel: svéd ID-kártyával vagy svéd jogosítvánnyal - na ezek nekem nincsenek - vagy EU útlevéllel (szerencsére ez van). Mást nem fogadnak el, punktum. Az EU-n kívüliek pedig fáradjanak el a pályaudvarra. Végre még valami, amiért érdemes volt belépni az EU-ba ;)

Maga az út nem rövid: kb. 5 óra vonattal Malmöből. Illetve jobban belegondolva: ennyi idő alatt Miskolcról csak Győrig jutok el vonattal, ami olyan 310 km. Ezzel szemben a Malmö-Strängnäs távolság kb. 600 km. Vagyis az X2000 tényleg gyors: óránként 150-200 km/h-val hasít. (Ugyan át kell szállnom lassabb helyi vonatra - mert nem Stockholmig megyek -, de csak az út végefelé.)

A hajnali (4:30-as, brrr!) kelés után azt hittem, nehéz lesz ébren maradnom a vonaton, de aztán elég hamar úgy döntöttem, hogy nem érdemes elaludni. A kilátás ugyanis gyönyörű volt: a mezőkön pára szállt fel, a felkelő nap sugarától minden aranyfényben csillogott és ami a lényeg: hol az egyik, hol a másik oldalon bukkantak fel kisebb, de inkább nagyobb tavak, sőt volt, amikor mindkét oldalon...mintha a vízben mentünk volna. Közben lehet rádiót hallgatni (3 csatorna, komoly+könnyűzene is), de én vittem laptopot is, nem titkolt tesztelési céllal (működik-e a mobilinternetünk a vonaton is, a válasz: igen!). Az X2000-en is van vezeték nélküli internet, ha valaki hajlandó érte fizetni. Az első osztály utasainak persze pluszköltség nélkül jár. A négyórás út során eléggé lemerült a laptop akkuja én meg nem találtam konnektort...pedig kerestem. De most, a visszaúton kifigyeltem, hogy a szemben ülő üzletember hová dugta be a gépét. Elárulom: a két ülés között van a konnektor, de elölről lehet bedugni, igy az adott ülésen ülve nem észrevehető :-)

Visszatérve a hétfői odaútra: átszállás Stockholm egyik elővárosában. Gondoltam: na itt jön majd a vicinális, a lepukkant kocsikkal meg graffitikkel. Hát nem. Teljesen új, tiszta, kétszintes vonat érkezett és dacára a bőröndömnek/laptoptáskámnak igenis felkaptattam az emeletre, a kilátás miatt. (Alul bármikor utazhatok, ugyebár.)

Szóval egyelőre bejön a vonatozás...persze ehhez az őszi lombok színe is nagyban hozzájárul :-)

A nap svéd szava(i): tyst avdelning (csendes fülke ill. rész a vonaton - most is itt ülök -, ahol csöndben kell utazni és a mobiltelefonálás sem engedélyezett...bár pár renitens katona éppen jóízűen nevetgél olyan 3 méterre tőlem)