2013. november 26., kedd

A költözés

Még pár hónapja sem sejtettem, hogy ilyesmire adjuk a fejünket, de az van, hogy költözünk. Pillanatnyilag megvan még a malmöi lakásunk is, de már alá van írva az adásvételi szerződés, legkésőbb a jövő év legelején teljesen átköltözünk. Ugyanis vettünk egy házat vidéken, Malmötől 50 km-re, egy pici, természetközeli faluban, ahol max. 10-12 ház van. És ha nem zárjuk be a kaput, simán betévednek az őzek, akik éjszaka az úton sétálgatnak. Nappal meg a kert végében is megjelennek (láttunk ilyet a saját szemünkkel). Plusz hatalmas sasok köröznek a környéken. Na meg több házhoz tartozik jókora, kültéri lókarám + lovak, esetenként pónik. Előfordul, hogy lovasok mennek el a ház előtt, az aszfaltozott úton. Az autóforgalom pedig elég gyér.

Persze innentől kezdve az ingázás az új életforma, nekem továbbra is Malmöbe. A tömegközlekedés addig szuper, hogy a legközelebbi állomásig félóránként jár a lila vonat, amivel 33 perc alatt a malmöi belvárosban vagyunk (időnként 160 km/h-val hasítva). Szeretem ezt az új típusú vonatot, kulturált, kellemes, csendes...ja igen, van benne kifejezetten csendes fülke is, ahol nem szabad beszélgetni, telefonálni - ez jól tud jönni néha. A vasútállomástól viszont nincs busz felénk, így autó használata erősen ajánlott (9 km a távolság). Ill. van egy "csigabusz" ami jó lassan, de közelebb visz a házhoz (2,7 km-re), de az meg elég ritkán jár.

Viszont az ingázás olyan szempontból jó dolog, hogy az ember mindkét hely előnyeit élvezheti: van a városban is és lazíthat a falusi nyugalomban. Legalábbis ez a terv :-) Egyébként a ház nagyon jó állapotban van, fel van újítva, a múlt heti hivatalos inspekción is megdicsérték (ezt a biztosítótársaság rendelte, nekünk ingyenes volt, elég sok mindent megnéztek).

Bár a ház az 1930-as években épült, ezt én meg nem mondanám és a felújítások után van olyan modern, mint bármelyik ház. Például kétféle fűtési rendszer is van benne, egy fatüzelésű kazán (jelenleg ezt használjuk) és egy levegőkazán, ami errefelé igencsak elterjedt. Vicces, hogy mivel egy lengyel pártól vettük a házat, a fatüzelésű kazán is lengyel gyártmány, aminek a nyelvét az elektronikus kezelőfelületén át tudtuk állítani magyarra (svéd nyelv nincs is benne).

Itt Malmöben már vártam, mikor lehet végre az ételhulladékot is gyűjteni (Kirsebergben csak jövőre vezetik be, míg a legtöbb helyen már működik), amiből biogázt csinálnak - itt nemcsak ténylegesen ételre (pl. sajt, hús, tészta, rizs, mindenféle készétel) kell gondolni, hanem pl. tojáshéjra, almacsutkára, banánhéjra, egyéb héjra, csontra/halszálkára, teafilterre. Viszont a házunknál már jóideje működik a rendszer, így csak használnunk kell. Az ételhulladék gyűjtéséhez kapunk barna papírzacskót (és műanyag tartót is, hogy szellőzzön a töltés alatt lévő zacskó, azaz ne ázzon szét) és van külön rekesz a kukában ennek is. Nekünk két nagy kukánk van, mindkettőben 4-4 rekesszel (műanyag, papír, üveg, fém, sima szemét és az ételmaradék).

Ezzel kapcsolatos infó, hogy a világon a legtöbb biogázzal működő járművet Svédországban találjuk, ebből a többség a tömegközlekedésben van (buszok) ill. különböző állami hatóságok, szervezetek járművei is biogázzal mennek. Természetesen a malmöi IKEA éttermének ételmaradékaiból is biogáz lesz, ezt az áruház pár évvel ezelőtti újranyitásakor (amikor új helyre költöztek) hangsúlyozták is.

Most még ugyan átmeneti állapotok vannak nálunk, amikor már sok dolog átköltözött, de még több dolognak ismeretlen a pozíciója (vagy éppen szimplán amott van, amikor gyorsan kellene), vagy a két lakás között pont mi nem találkozunk össze - de ennél már csak jobb lesz.


A nap svéd szava: matavfall (ételhulladék)

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia.

Bocsi a kérdésért, de megkérdezhetem hogy mennyiért sikerült házat venni vidéken?

Köszönöm válaszod,
Viki

Emőke írta...

Szia Viki,

Persze, megkérdezheted. De bocsi a kérdésért, tényleg érdekel: ha megmondanám, az neked miben segítene? :-)

Semmit nem írtál magadról és hogy miért kérdezed, de feltételezem, nem Svédországban laksz, mert akkor biztos ismernél 1-2 lakáshirdetéses weboldalt, sok-sok árral. A legnagyobb ilyen a Hemnet.se egyébként. Ajánlott olvasnivaló, ha vásárlási szándékaid vannak! De csak ha kíváncsi vagy, akkor is, gyönyörűek a fotók is.(Az oldal svédül van.)

Svédországban is baromi sok minden befolyásolja egy ház árát (ugyanúgy, mint máshol), az elhelyezkedés, a környék, a közlekedés, az épület állaga, stb. Ha most írnék egy számot - de nem írok :-) -, az az égvilágon semmilyen jellemzőt nem ad a svéd ingatlanpiacra vonatkozóan.

Téged Skåne érdekel egyébként, mint ingatlanvásárlási cél? Mert pl. Stockholm az teljesen más tészta, ott a határ a csillagos ég, mondhatni már egy garzonért is. Ha valami támpontot adnál, miért kérdezed és tulajdonképpen mik a szándékaid, akkor talán hasznosabb választ tudnék adni.

De előrebocsátom, pl. a fizetésemet sem fogom megírni :-)) Jó pár dolgot leírtam/leírok magamról, de ilyen jellegű privát dolgokat inkább nem.

Névtelen írta...

Kedves Emőke!
Kíváncsian olvastam soraidat az ételhulladék külön gyűjtéséről.
Nagyon hasznosnak tartom, örülnék, ha nálunk is bevezetnék egyszer.
A műanyag/fém hulladéktárolókba lehet tenni mást is a PET palackokon és alumínium dobozokon kívül? (pl tejfölös doboz, zacskó, műanyag húsos tálca, konzervdoboz stb.-persze mind tiszta állapotban- beletehető? A használt sütőolajat hogyan gyűjtik?
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv, Virág

Emőke írta...

Szia Virág!

Igen, mindenféle műanyag és fém hulladék mehet a megfelelő szelektív gyűjtőbe.

Egyes helyeken (pl. itt ahol még pár hétig lakunk) van olyan gyűjtő is, hogy "lágy és kemény műanyag", de olyan is, hogy "kemény műanyag", ezek szerint van, ahol ezt külön kezelik. De pl. a hulladékudvarokban csak egyfajta műanyaggyűjtő van, amibe mindenféle mehet. (A házunk kukájában is ez a helyzet.)

Ami a használt sütőolajat illeti, a következőket ajánlják a hivatalos oldalon:

Kevés olaj/zsír esetén - papírtörlővel töröljük ki a lábast és dobjuk az ételhulladékok közé.

Kicsit több olaj/zsír esetén: győjtsük össze egy papírtárolóban (pl. tejesdoboz) és dobjuk a sima szemétbe.

Azt írják is, hogy valamennyi háztartási papírt lehet az ételhulladék közé tenni. A sima szemetet meg eltüzelik és az olaj jól ég. A lefolyóba öntés szigorúan ellenjavallt (itt is).

Forrás: http://matavfall.vasyd.se/matavfallet (ha érdekelnek további részletek, esetleg lefordíthatod angolra a Google Translate-tel).

Névtelen írta...

Kedves Emőke!

Engem a svéd ingatlanlicitálási rendszer érdekelne, csak úgy, kíváncsiságból, mert elgondolkodtam pár dolgon ezzel kapcsolatban. Mi van akkor, ha csak egy érdeklődő van az adott ingatlanra, mert Mo-n ugye akár egy vevő is lenyomhatja alkudozással az árat, no de licitálni önmaga ellen senki sem fog. Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Mert azt azért kétlem, hogy minden ingatlanra mindig több konkrét vevő van, illetve, hogy olyan sosem adódik, hogy egy adott pillanatban egy vevő akad csak. Remélem, érthető a kérdésem. :)

A másik, meg hogyan lehet kivédeni, hogy ne az eladó licitáljon a vevőre? Mert ha jól tudom, a licitálók nem tudhatnak egymásról. Persze tipikus magyar kérdés, de hát csak felmerül az emberben. És még lenne egy harmadik kérdésem, a hemnet oldalán az eladó ingatlanoknál van egy olyan kategória, hogy "avgift". Ez pontosan mire vonatkozik?

Köszönöm, ha válaszolsz, üdvözlettel:

Zsuzsa Leányfaluról

Emőke írta...

Szia Zsuzsa!

Egy érdeklődőnél is több eset lehet: a) kevesebbet ígér a kikiáltási árnál, b) ugyanazt az árat ígéri, c) többet ígér :-) Mindegyik reális eset, nem biztos, hogy valaki aláígéréssel kezd. Pl. a mi lakásunkra is egyetlen ajánlattevő volt és pont annyit ajánlott, amennyit kértünk). Egy ismerősömnél aláígértek, az eladó erre nemet mondott, ekkor kicsit emelt az összegen az illető és ennyiért már megkapta (vagy pl. az eladó megmondja ilyenkor, hogy mi az a minimum, amit elfogad).

A licitálás teljesen jól ki van találva, nem "névtelen felhasználók" licitálnak a neten, hanem csak olyan valaki tehet ajánlatot, aki előtte igazolta az eladó ingatlanosának (aki az ügyeket intézi az eladó helyett), hogy komolyak a szándékai, pl. van hitelígérvénye a banktól vagy elegendő pénze a számláján (ezt az ingatlanos le is ellenőrzi az adott banknál, van rá jogosítványa). Így nincsenek "kamu" licitek.

Igen, minden lakásnál van olyan havi költség, hogy avgift (díj), ez kb. a közös költség megfelelője, a fenntartási kiadások fedezésére szedik, pl. fűtés, víz, felújítások, szemétszállítás és a ház hitelének költségei. Természetesen vonzóbb egy olyan eladó lakás, ahol az avgift alacsonyabb az átlaghoz képest, de a magasabb avgift azt is jelentheti, hogy plusz szolgáltatásokat kap érte az ember (pl. a mi társasházunkban van szauna, szolárium, barkácsszoba, vendéglakás, nagy és szépen karbantartott kert na és lift, ami ezen a környéken - 3 emeletes házak - nem szokásos).

Egyébként lakásvásárlás előtt (ami igazából, a lakáshasználati jog megvásárlása, a tulajdonjogot nem kapod meg) nagyon fontos az üzemeltető szervezet (ez hülye kifejezés, svédül BRF, talán lakásszövetkezet a magyar megfelelője?) anyagi helyzetének az alapos áttanulmányozása.

Névtelen írta...

Kedves Emoke!
Van egy dolog amit nem ertek egeszen, hogy van ez a lakashasznalati jog megvasarlasa?Ki a tulajdonosa ezeknek a lakasoknak?Senkinek sincs sajat tulajdonu lakasa vagy hogy mukodik ott ez a dolog?Elore is koszonom Hedi

Névtelen írta...

Kedves Emoke!
Van itt valami amit nem ertek, ez pedig a lakashasznalati es a tulajdonjog.Lakashasznalati joga van mondjuk egy berlonek , de ha mint irod lakast vesztek akkor ez megis valamivel tobb, viszont ha nem rendelkeztek vegul tulajdonjoggal akkor nekem ez igy kicsit kinai, el tudnad kerlek reszletesebben magyarazni hogy is mukodik a dolog?
Valaszodat elore is koszonom Hedi

Emőke írta...

Szia Hédi!

Igen, ez egy speciális dolog, ami nekünk furcsának tűnhet. Ahogy írod, valóban ez a helyzet: senkinek nincs saját tulajdonú lakása. Ezek a verziók vannak:


1. Vannak az általad is említett bérlők, ők vagy a társasház tulajától (=cég) bérelnek, "elsőkézből" (förstahand), vagy egy förstahand-bérlőtől, ha a háztulaj hozzájárul, "másodkézből" (andrahand).


2. Amire te is kíváncsi vagy, az a lakásvásárlás (=a lakáshasználati jog) megvásárlása. Még pontosabban a lakásszövetkezetben egy rész vásárlása, amiért cserébe - kvázi sajátodként - használhatod a lakást. De ahhoz, hogy tag legyél a lakásszövetkezetben, a vezetőség jóváhagyása is kell, vagyis a dolog nem automatikus. Az egésznek komoly törvényi szabályozása van. Az eladást egyébként nem is így hívják svédül, hanem "átengedés"-nek (överlåtande).

A lakásszövetkezet tagjának lenni persze kötelezettségekkel is jár, pl. fizetned kell a korábban Zsuzsának már említett avgift-et. Cserébe viszont sok mindent kapsz, a ház karbantartásától kezdve a kertgondozáson át egyes lakásban elvégzendő javításokig sok mindent levesznek a válladról. Nem véletlen, hogy a legtöbb svéd társasház korrekt módon néz ki kívül-belül. Ugyanez a szabályrendszer vonatkozik a legtöbb sorházra is, azaz azok is lakásnak minősülnek.


4. Házvásárlás: teljesen más tészta, más törvények is vonatkoznak rá. A lakással ellentétben a háznak a tulajdonjogát veszed meg: minden a tiéd lesz - persze a teljes felelősség és az összes karbantartás is...


Remélem, segítettem :-)