2013. szeptember 8., vasárnap

Ki számít svédnek?


Talán érdemes ezt a kérdést tisztázni, annyi különböző véleményt hallva. Nyilván, aki Svédországban, svéd szülők gyermekeként született, az svéd, nem is kérdéses. De mi van a többiekkel? Vagy inkább úgy kérdezem: mi van velünk, többiekkel? :-) (Azt jelen pillanatban egyértelműen kijelenthetem, hogy én nem számítok svédnek.)

A hivatalos álláspont a következő: 
A svéd törvények előtt az svéd, aki svéd állampolgár. Pont.

Az állampolgárság megszerzésének többféle módja lehet:
  1. A már fentebb is említett lehetőség: svéd szülők gyermekének születni, ilyenkor automatikusan svéd állampolgárok leszünk. Még csak nem is kell Svédországban megszületnünk. Elég, ha az egyik szülő svéd állampolgár. 
  2. Ugyanez a helyzet örökbefogadásnál is, vagyis elég egy svéd szülő.
  3. A többieknek már macerásabb a dolog, ugyanis az állampolgárság megszerzése előtt jóváhagyás szükséges. Erre szabályok vannak, mint többéves itt-tartózkodás, büntetlen előélet, rendezett anyagi helyzet, stb. 
  4. Az észak-európai országok állampolgárai számára enyhébbek a követelmények, könnyebben megkaphatják az állampolgárságot. Mint ahogy azok is, akik egy svéddel házasodnak.
Ha valaki megkapja az állampolgárságot, szinte lehetetlen, hogy elveszítse, hacsak nem kéri maga. De van egy olyan szabály, hogy ha egy svéd külföldön született és soha nem lakott Svédországban, 22 év után elveszítheti az állampolgárságot.

Egy fórumon érdekes fejtegetéseket olvastam ezzel kapcsolatban - mert a hivatalos álláspont persze nem egyezik az utca emberének véleményével -, többek között egy idézetet, ami valahogy így szól: "Egy ember svéd a saját szemében, ha svédnek érzi magát --- egy ember svéd mások szemében, ha olyan jegyek és tulajdonságok birtokában van, amelyek a "svéd koncepcióval" egyeznek --- egy ember svéd a hatóságok szemében, ha svéd állampolgársággal rendelkezik."

Egy híres példa: Zlatan, Svédország büszkesége, a Malmöben született, Rosengård-ban felnőtt focista, akinek bosnyák és horvát szülei vannak. Egyszerre bevándorló és svéd - attól függ, milyen definíciót használunk...

Egy másik hozzászóló - erősen szubjektív - véleménye, azaz a kritériumok ahhoz, hogy valaki svéd legyen:
  • min. egy szülő Svédországban született
  • ő maga Svédországban született
  • jól beszél svédül
  • svédnek érzi magát legbelül
  • valamennyire "svéd módon" él
  • svéd/európai/angol neve van (bizonyos kivétellel)
  • nem árulja el a hazáját
De van, aki szerint az akcentusmentes svéd tudás és a fehér bőr is feltétel...

Mindezek a "hallgatólagos" vagy "nem hivatalos" feltételek azt mutatják, hogy jópáran nagy adag előítélettel élnek (élünk), úgy általában - és ez még országtól is független. Ebben az esetben van az ideál, az "igazi svéd", aki a mintapolgár...mintha semmi rosszat nem lehetne rá mondani. A statisztikák persze azt mutatják, hogy ezek a svédek is csak emberek, éppúgy, mint a bevándorlók vagy más országok otthon élő állampolgárai. Ők is lehetnek gyarlók, esetenként rosszindulatúak, sőt időnként bűnözők is. Esetleg rasszisták... De szerencsére nem ők vannak túlsúlyban.

No és jó kérdés az is, mennyire fontos, hogy valaki svédnek tűnjön. Erről azok mesélhetnének, akik nem látszanak annak és emiatt hátrányok érik őket. A kinézetük, a nevük, az akcentusuk, vagy más egyéb miatt. Klasszikus példa az önéletrajz, amit egyszer svéd keresztnévvel, egyszer pedig Mohamed névvel küldtek el ugyanarra az állásra...interjúra csak a svéd nevű jelentkezőt hívták. Nekem nincs ilyen személyes élményem - nem tudom, a elküldött CV-imet pontosan mi miatt dobták félre, de azért benéztem volna a színfalak mögé :-)

A nap svéd szava: medborgare (állampolgár)

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Errôl a svédnek tûnjön kérdéskörrôl eszembe jutott az a "jótanács", amit még állásnélküli koromban kaptam egy (svéd) ismerôstôl. Ô váltig állította, hogy tök mindegy milyen jól beszélem a nyelvet és mi szerepel az önéletrajzomban, szerinte sokkal jobb esélyem lenne a svéd munkaerôpiacon ha férjhez mennék a svédemhez és felvenném az ô nevét...
Linköping, anno 2011.

péter írta...

Aki meg tudja enni a surstromming-et!!!

http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/a-surstromming-azaz-erjesztett-hering-a-vilag-egyik-legbudosebb-elelmiszere-25059

http://www.youtube.com/watch?v=vcnfEVqNdoA


Nnnna, aki megeszi, az svéd!!!
:-)))

Emőke írta...

Igen, az már komoly :-)

"A savanyú hering - a surströmming - a bátrak eledele: semmi máshoz nem hasonlítható svéd különlegesség. Illata több mint iszonyatos. Ennek ellenére vannak, akik erre esküsznek, és minden év augusztusában lakomát ülnek a tiszteletére."

---> Kötelező olvasmány: Zita néni: Svédcsavar, azon belül:

Svéd sushi - http://mek.oszk.hu/03000/03051/html/#33

Névtelen írta...

34 éve élek itt. Több mint tiz éve, egy biztosítónál dolgozom, vezetö beosztásban. Tapasztalataim:

"Ki a svéd?" Hát ez a kérdés az ittenieket nem nagyon foglalkoztatja, ha te valamennyire a "svéd koncepció" része vagy. De ezt nem várják el töled, csak azt, hogy "hétköznapiasan" tisztességes legyél. Viszont ez elég a legtöbb civilizált országban ahhoz, hogy elfogadjanak.

Kit veszünk fel az álláskeresök közül? Általában: akiket már valahonnan ismerünk a szféránkon belül! Ha ilyen nincs, akkor hirdetünk, s egy szokásos folyamat végén átalában többen is megnézzük ill. meghallgatjuk a leendö kollégát, hogy tényleg jó döntét hozzunk. E folyamat eredményeként,, már vettünk fel melegeket meg fekete kollégákat is. Ez nem téma itt, ha úgy érezzük, hogy az illetö be tud illeszkedni a mi környezetünke, hasznos munkaeröként. Szó sincs nálunk "pozitív diszkriminációról"! Tudjuk, hogy egy rössz választás ilyenkor nagyon sokba is kerülhet, ha késöbb meg kell valakitöl válni. Szerintem így gondolkodik a legtöbb munkahely.

Sokan elfelejtik, hogy az utóbbi években erösen megnött e konkurrencia minden kvalifikált és sok esetben a kevésbé állásokért
is. Nálunk nem láttam soha diszkriminatív jellegü dolgokat. Sokszor elöfordul, hogy hirdetésünkre akár 100 választ is kapunk. Ilyenkor nekünk, a munkaadónak, sem könnyü a választás, ám a kompetencia s a beilleszkedés lehetöségének a megitélése a legföbb döntö tényezök.

Emőke írta...

Ez így korrekt és nem azt akartam mondani, hogy az ellenkezője az általános.

Viszont szükségesnek tartottam kicsit körüljárni a témát, már csak magam miatt is :-) Az ember külföldön élve szükségszerűen újrafogalmaz magában egy csomó dolgot, ami előtte magától értetődő volt. Mint például a "ki is vagyok én?" kérdését. De az is gyakran felmerül, hogy "kinek tűnök én?" - és nemcsak a svédek szemében, hanem a magyarországi magyarok szemében is. Érdekes dolgok ezek.

Tapasztalatom szerint ha tudatosan nem is foglalkoztatja a svédeket, hogy "ki a svéd?", a véleménye azért mindenkinek megvan - de ez természetes is.